Az erdélyi magyarság 2001 óta küzd hiába a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért. Ezért tavaly márciusban a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két tagja önkéntes akcióban helyezett ki kétnyelvű utcanévtáblákat. A hatóságok a reklámtörvények előírásaira hivatkozva léptek fel ellenük. A bírságolási jegyzőkönyveket pénteken jogerősen érvénytelenítették a Krónika erdélyi magyar napilap szerint.
A Maros megyei törvényszék jogerős ítéletben érvénytelenítette azokat a bírságolási jegyzőkönyveket, amelyeket a helyi rendőrség állított ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesének, akiket kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésén értek tetten tavaly márciusban. A törvényszék egyben azt is leszögezte: nem számít reklámfeliratnak a kétnyelvű utcanévtábla, és felszerelése nem ütközik törvénybe - írta a Krónika erdélyi magyar napilap pénteki számában. A törvényszéki ítélet azért fontos, mert a hatóságok Marosvásárhelyen és Nagyváradon is a reklámtörvény előírásaira hivatkozva léptek fel a kétnyelvű utcanévtáblák és a székely zászló ellen. Korábban a marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség a reklámtörvény előírásaira hivatkozva helyezett kilátásba tetemes bírságot azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek a házára kétnyelvű tábla került.
Kincses Előd, a megbírságolt civil aktivisták ügyvédje a lapnak elmondta: ha az ítélet ismeretében a rendőrség újrakezdi a kétnyelvű utcanévtáblák elleni harcát, nem úszhatja meg büntetőjogi felelősségre vonás nélkül, hisz egyértelművé vált, hogy a hatóság vagy inkompetens, vagy rosszhiszeműen értelmezte a törvényt. A Krónika megkeresésére Valentin Bretfelean marosvásárhelyi rendőrfőnök nem kívánta kommentálni a bírósági ítéleteket. „Nem én szólítottam fel a lakosságot, hogy szerelje le a táblákat, hanem a beosztottjaim” – érvelt Bretfelean. Hozzátette, ha kell, a jövő héten találnak egy másik jogi besorolást, de akkor sem engedhetik meg, hogy mindenki kénye-kedve szerint szerelgessen utcanévtáblákat.
Szigeti Enikő, a Cemo vezetője a Krónikának leszögezte, a jogerős ítélet birtokában úgy döntöttek, a közeljövőben folytatják a kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését. Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. A marosvásárhelyi magyarság 2001 óta küzd a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért. A Cemo az eredménytelen önkormányzati küzdelmet megelégelve látott neki a kétnyelvű táblák kihelyezésének. Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.
Magyar Péternek München és Strasbourg előbb került sorra, mint Erdély, pedig az erdélyi körutat már tavaly őszre beígérte, de nem lett belőle semmi.
Selmecbányán is alig harminc-negyven ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2021-es cenzus során.
„Én, mint Románia elnökjelöltje, nem fogadok el semmilyen mozgalmat, semmilyen etnikai kritériumokon alapuló autonómiát” – mondta Victor Ponta.
Igazságot Magyarországnak! Szabadságot a magyarságnak!
Nem csak a fogyasztást és a terjesztést, hanem a drogok népszerűsítését is tiltja a kormánypártok által benyújtott Alaptörvény-módosítás. Szakvélemény.
Van, akinek még ez sem áll jól.
A kormányfő a Kossuth Rádió vendége.
Magyar Péter Kaposváron tartott lakossági fórumot, kérdeztük volna, ám válaszok helyett csak gyűlöletet és lökdösődést kaptunk. Riportunk.
