Lengyelország három volt elnöke, külügyminisztere, illetve ismert rendszerváltás előtti ellenzékiek levélben fejtették ki, hogy az ország a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt a tekintélyelvűség és az elszigetelődés felé halad, ezért a jogállamiság védelmére szólították fel a lengyeleket. A szejm korelnöke és több más régi ellenzéki szerint viszont ez a levél a „hazaárulással határos”.
A „hazaárulással határosnak” minősítette Kornel Morawiecki, a szejm korelnöke három volt lengyel államfőnek azt a nyilatkozatát, mely lengyelországi jogállamiség védelmére hívott fel.
Morawiecki egy csütörtöki rádióbeszélgetésben arra a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilapban közzétett nyílt levélre utalt, melyben Lech Wałęsa, Aleksander Kwaśniewski és Bronisław Komorowski volt elnökök, valamint három volt külügyminiszter és ismert rendszerváltás előtti ellenzékiek azt az álláspontot fejtették ki, hogy Lengyelország a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt a tekintélyelvűség és az elszigetelődés felé halad, ezért a jogállamiság védelmére szólították fel a lengyeleket, és tiszteletüket fejeztek ki az euroatlanti közösség és az Európai Unió iránt is, amiért „a lengyelországi demokrácia védelmében fellépnek”.
Morawiecki, aki 1982-ben a kommunista rendszerrel való radikális szembenállást követelő Harcoló Szolidaritás alapítója és politikai fogoly is volt, úgy értékelte: a nyílt levél sokat árt Lengyelországnak, aláírói „mintha hazájuk ellen akarnának cselekedni”. A korelnökéhez hasonló álláspontot fogalmazott meg szerdán a Szolidaritás mozgalom több legendás alakja, köztük Andrzej Gwiazda és Krzysztof Wyszkowski, akik 1980 és 1981-ben szintén a független szakszervezet megalapításához vezető tengermelléki hajógyári sztrájkok, majd a Szolidaritás vezető személyiségei voltak.
Épp a levél aláírói jelentenek veszélyt a jogállamiságra
A volt ellenzékiek véleménye szerint a lengyelországi jogállamiságra és demokráciára éppen a hét eleji levél aláírói jelentenek veszélyt, mert „a nemzettel mennek szembe, mely a szabad választásokon a legerősebb mandátummal ruházta fel a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi kormányát”. A nyilatkozat aláírói többek között azzal vádolják Wałęsát, Kwaśniewskit és Komorowskit, hogy annak a politikai elitnek a részei, mely a rendszerváltást megalapozó 1989-es lengyelországi kerekasztal-tárgyalásokon „a kommunizmus bűnöseinek büntetlenséget és posztokat biztosító áruló szerződést megkötötte”.
A PiS kormánya alatt Lengyelország „változatlanul az Európai Unió és a NATO része” - áll a nyilatkozatban, mely azt veti a volt államfők szemére, hogy „hazugság és nemzetárulás árán” a „Lengyelországnak nem kedvező” erők támogatásáért folyamodnak.
A lengyelországi politikai élet az utóbbi időben mindenekelőtt az alkotmánybíróság helyzete körüli vita jegyében zajlik. Április közepén az Európai Parlament a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére demokráciát veszélyeztetőnek minősítette az év elején elfogadott, a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozásokat, melyek miatt januárban az Európai Bizottság az uniós jogállamisági mechanizmus elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben.
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
A belga miniszterelnök egyenesen arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból.
Az ukrán elnök szerint magyar vétó ide vagy oda, de megkapják a pénzt.
A brüsszeli lap lerombolta Magyar Péter reményeit.
Az olajblokád mellett most két újabb veszély rajzolódik ki Európa egén a miniszterelnök szerint.
Világszerte paradigmaváltás zajlik.
Újra bebizonyosodott, hogy a digitális alkalmazások használata a hadseregek számára is komoly kockázatot hordozhat.
Könnyen lehet, hogy nem játszhat majd a mieink ellen a Puskás Arénában.
