Volt lengyel elnökök estek neki a PiS-nek

A „hazaárulással határosnak” minősítette Kornel Morawiecki, a szejm korelnöke három volt lengyel államfőnek azt a nyilatkozatát, mely lengyelországi jogállamiség védelmére hívott fel.

Morawiecki egy csütörtöki rádióbeszélgetésben arra a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilapban közzétett nyílt levélre utalt, melyben Lech Wałęsa, Aleksander Kwaśniewski és Bronisław Komorowski volt elnökök, valamint három volt külügyminiszter és ismert rendszerváltás előtti ellenzékiek azt az álláspontot fejtették ki, hogy Lengyelország a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt a tekintélyelvűség és az elszigetelődés felé halad, ezért a jogállamiság védelmére szólították fel a lengyeleket, és tiszteletüket fejeztek ki az euroatlanti közösség és az Európai Unió iránt is, amiért „a lengyelországi demokrácia védelmében fellépnek”.

Morawiecki, aki 1982-ben a kommunista rendszerrel való radikális szembenállást követelő Harcoló Szolidaritás alapítója és politikai fogoly is volt, úgy értékelte: a nyílt levél sokat árt Lengyelországnak, aláírói „mintha hazájuk ellen akarnának cselekedni”. A korelnökéhez hasonló álláspontot fogalmazott meg szerdán a Szolidaritás mozgalom több legendás alakja, köztük Andrzej Gwiazda és Krzysztof Wyszkowski, akik 1980 és 1981-ben szintén a független szakszervezet megalapításához vezető tengermelléki hajógyári sztrájkok, majd a Szolidaritás vezető személyiségei voltak.

Épp a levél aláírói jelentenek veszélyt a jogállamiságra

A volt ellenzékiek véleménye szerint a lengyelországi jogállamiságra és demokráciára éppen a hét eleji levél aláírói jelentenek veszélyt, mert „a nemzettel mennek szembe, mely a szabad választásokon a legerősebb mandátummal ruházta fel a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi kormányát”. A nyilatkozat aláírói többek között azzal vádolják Wałęsát, Kwaśniewskit és Komorowskit, hogy annak a politikai elitnek a részei, mely a rendszerváltást megalapozó 1989-es lengyelországi kerekasztal-tárgyalásokon „a kommunizmus bűnöseinek büntetlenséget és posztokat biztosító áruló szerződést megkötötte”.

A PiS kormánya alatt Lengyelország „változatlanul az Európai Unió és a NATO része” - áll a nyilatkozatban, mely azt veti a volt államfők szemére, hogy „hazugság és nemzetárulás árán” a „Lengyelországnak nem kedvező” erők támogatásáért folyamodnak.

A lengyelországi politikai élet az utóbbi időben mindenekelőtt az alkotmánybíróság helyzete körüli vita jegyében zajlik. Április közepén az Európai Parlament a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére demokráciát veszélyeztetőnek minősítette az év elején elfogadott, a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozásokat, melyek miatt januárban az Európai Bizottság az uniós jogállamisági mechanizmus elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben.