Putyin bosszújától retteg Lengyelország: mindent beárnyékol a háború eszkalációjának veszélye
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Az 1958-as határkiigazítás miatt Lengyelország 358 hektárnyi területet követel Csehországtól. Az akkori határkiigazítás következtében a határ 80 kilométerrel lerövidült és egyszerűbb lett, azonban a lengyelek hátrányosan érintette. A csehek elismerik a lengyelek követeléseit, azonban több települést is érintene a területátadás, akik ellenzik azt.
Lengyelország 368 hektárnyi területet követel Csehországtól, mert egy évtizedekkel ezelőtti határkiigazítás következtében területe ennyivel csökkent – írta a Novinky.cz hírportál azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön Varsóban ülésezett az illetékes cseh-lengyel kormánybizottság.
A lengyel területveszteség az 1958-as cseh-lengyel határkiigazítás következménye. A felek akkor nem foglalkoztak e kérdéssel, de Varsó néhány éve felmelegítette a témát és követeli a kérdés rendezését.
„A határkiigazítás kérdése nem volt a tárgyalások legfőbb napirendi pontjai között, de nem hivatalosan ez is szóba került” – válaszolta Martin Ayrer cseh kormányszóvivő a hírportál kérdésére.
A csehek korábban pénzt ajánlottak, de a lengyelek területet szeretnének
Milan Chovanec belügyminiszter a cseh közszolgálati hírtelevízió érdeklődésére szintén azt mondta, hogy a mostani varsói tárgyalásoknak a határkiigazítás nem volt témája. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „Lengyelország kitart amellett, hogy a területi követelés kérdése meg legyen oldva”. Chovanec leszögezte, hogy a lengyelek területi követelését a cseh kormány elismeri és keresi a megoldást. Prága korábban pénzbeli kárpótlást is felajánlott a lengyeleknek, de azt Varsó nem fogadta el.
Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát, hogy mely területeket tudná átadni a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak előbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Nem hivatalos értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezőtlenül. A települések ellenzik a területek átadását.
„Bár az állam tulajdonában lévő területekről van szó, számos telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatása megkárosítana. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené” – mondta a lapnak Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést szintén érintenék a változások.
Nyolcvan kilométerrel rövidítették le a határt
Martin Puta, a lengyel határ menti Libereci régió elöljárója a Novinky.cz hírportálnak azt mondta, hogy „a határkiigazítás napirenden tartása néhány lengyel lap által szerencsétlen módon zavarja a jószomszédi kapcsolatokat”.
A Varsó kezdeményezésére 1958-ban megvalósított határkiigazítás következtében a cseh-lengyel határ 80 kilométerrel lerövidült, „egyszerűbb és egyenesebb” lett, ami akkor a felek legfőbb célja volt. Mindkét fél kormányszinten azt állítja, hogy keresik a megoldást és a nyitott kérdés nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.