A konzervativizmus változatosabb a többi világnézetnél, mivel mindenhol nemzeti karaktere van – emlékeztetett John O’Sullivan, a Danube Institute vezetője kedden a PPKE BTK pesti épületében, a Sophianumban tartott előadáson, felvezetve az intézet előadóját, Robin Harrist, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök egykori tanácsadóját és számos kötet szerzőjét, aki a konzervativizmusról beszélt a hallgatóságnak.
A Danube Institute gyakran hív meg egykori Thatcher- és Reagan-háttérembereket előadni, ezért tippünk az volt: Harris a viszonylag jól ismert Burke–Oakeshott–Hayek-tengelyen fog mozogni beszédében, és hozni fogja a „brit konzervatív gentleman” bevált imidzsét. Nem tévedtünk.
Harris három kérdés köré csoportosította mondandóját: mi a konzervativizmus, hogyan értékeljük és miként alkalmazzuk? Emellett két problémát vázolt fel: mit akar konzerválni a konzervatív? Hogyan viszonyul egymáshoz az elméleti konzervativizmus és a gyakorlati konzervatív politika? Tévedünk ugyanis – vélekedett Robin Harris –, ha azt hisszük, a politizáláshoz szükséges valamiféle kidolgozott eszmeiség.
Ráadásul ma Nagy-Britanniában a toryk „reformszárnya” van hatalmon, akik megkülönböztetik magukat a thatcheri örökségtől. David Cameron és kormánya kevésbé törődik ugyanis a piaci elvekkel és mindenképp be szeretné bizonyítani, hogy törődik a szegényekkel. A tory miniszterelnök ráadásul elég csúnyán beszólt többször is a „grasroots-konzervatívoknak”, valamint támogatja a melegházasságot. Annak ellenére, hogy milyen viták vannak a konzervatív táboron belül Cameronék intézkedéseiről, a baloldal részéről folyamatos támadásnak van kitéve a kabinet.
Rátérve a konzervatív világlátás mibenlétére, Harris leszögezte: a konzervatívok abból indulnak ki, hogy van egy örök, egyetemes emberi természet, aminek következtében jogaink és kötelességeink is valódiak. Fontos a nemzeti identitás, valamint a külső és belső rend.
Konzervatívnak lenni
Harris idézte Michael Oakeshott huszadik századi angol konzervatív filozófus mára klasszikussá lett esszéjét, melynek címe Konzervatívnak lenni – ami egy diszpozíció, beállítódás, attitűd: a meglévő előnyben részesítése a kívánttal szemben, megelégedés azzal, ami van, a bevált módszerek alkalmazása az ismeretlenekkel szemben, a stabilitás előnyben részesítése a változással szemben. Harris megjegyezte: a változás igenlése egyes értelmiségi körökben ugyan az intelligencia jele, ám valójában a józan ész hiányáról ad számot. Az emberek többsége számára a változás ugyanis a veszteséggel azonos: az élet, a szabadság, a tulajdon elvesztésével. A változás kiszámíthatatlan és nem tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani.