Ägidius Zsifkovics szerint azonban egy ilyen intézkedés ellentmond az evangélium, a pápai üzenet és az évtizedeken át a vasfüggöny árnyékában működő egyházmegye szellemiségének. Mikor tavaly ősszel rengeteg menekült érkezett a miklóshalmai (Nickelsdorf) határszakaszhoz, az egyházi épületekben mintegy ezer ember kapott átmenetileg szállást. Így miképpen lehetne most egyházi földterületre kerítést felállítani – tette fel a kérdést az egyházi vezető, aki az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) menekültügyi koordinátora is egyben.
Zsifkovics szerint a kerítés nem jelent megoldást a menekülthelyzetre. Úgy vélte, hogy a problémát inkább a gyökereinél kell kezelni, vagyis be kellene szüntetni a szervezett embercsempészetet, az Európából történő fegyverszállítmányokat, a háborút, a Közel-Kelet destabilizálását valamint Afrika gazdasági kizsákmányolását. Álláspontja szerint ő maga rossz püspök lenne, ha az emberek félelmére nem adna keresztényi választ, amelyet jelen esetben nem a kerítés, hanem a kerítésen keletkezett „lyuk” jelent.
A kormány további tervei szerint szükség esetén a burgenlandi Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz) nagyjából három kilométer hosszú kerítést húznak fel. Amennyiben elkészül a burgenlandi kerítés, akkor az érintett földtulajdonosok anyagi kártérítést kapnak. Az ORF beszámolója szerint húsz tulajdonos közül ketten kételkedtek a tervek hasznosságát illetően, a többiek beleegyeztek abba, hogy a telkükön haladjon át a kerítés. Amennyiben nem jön létre minden érintettel a megegyezés, úgy – akárcsak a stájerországi Spielfeldnél – Burgenlandban is hiányos lesz a kerítés.