Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Angela Merkel bejelentette, hogy a német kormány eljárást kezdeményez a török elnököt sértegető humorista, Jan Böhmermann ellen. Ugyanakkor azt is indítványozza a német kancellár, hogy 2018-ig megsemmisítsék a német büntető-törvénykönyv felségsértési paragrafusát.
A német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető német televíziós műsorvezető elleni eljárás megkezdésére, ugyanakkor kezdeményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését, jelentette be a német kancellár pénteken Berlinben.
Angela Merkel sajtónyilatkozatában kiemelte: a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki Jan Böhmermann humoristát, a német közszolgálati ZDF neo műsorvezetőjét, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa.
Merkel: A bíróság fog dönteni, nem mi
A döntés csupán azt jelenti, hogy a kormány szerint a független igazságszolgáltatás feladata az ügy megítélése, tette hozzá Angela Merkel. „Nem a kormánynak, hanem az ügyészségeknek és a bíróságoknak kell kimondaniuk az utolsó szót” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a büntető-törvénykönyv vonatkozó, a XIX. századból származó, úgynevezett felségsértési paragrafusa „nélkülözhető”, ezért még a mostani törvényhozási ciklusban eltörlik. Jelezte, hogy a koalícióban nem volt egyetértés az ügyben. Mint mondta, a kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata SPD „eltérő felfogással” közelítette meg a kérdést.
Szükség volt a német kormány felhatalmazására a felségsértési ügyben
Jan Böhmermann a Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának március végi adásában olvasta fel a Recep Tayyip Erdoğan török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét. Alkotásáról elmondta, az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetés kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának török elnököt gúnyoló dalát. Még az ankarai német nagykövetet is berendelték.
A német kormány az extra3 szerkesztőinek alkotását védelmébe vette. Jan Böhmermann versét a kancellár azonban elítélte, és ezt Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatása alapján személyesen jelezte Ahmet Davutoğlu török miniszterelnöknek egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén. A kancellár kifejtette, hogy szerinte a ZDF műsorvezetője szándékosan megsértette a török államfőt.
A török kormány hétfőn hivatalosan felkérte a német kormányt, hogy hatalmazza fel az igazságszolgáltatást Jan Böhmermann büntetőjogi felelősségre vonására Recep Tayyip Erdogan megsértése miatt. A német büntető-törvénykönyv 103. paragrafusa alapján „felségsértési” ügyben csak a kormány felhatalmazása alapján indítható eljárás. A bűncselekmény legmagasabb büntetési tétele három év szabadságvesztés.
A kormánypártok megosztottak a kérdésben
A CDU/CSU részéről üdvözölték, hogy a kormány eleget tett Ankara kérésének. „A szatírában mindent szabad, de nem minden sértegetés szatíra”, arról pedig a bíróságoknak kell határozniuk, hogy hol van a határ a kettő között, emelte ki Volker Kauder, a pártszövetség parlamenti frakcióvezetője.
Az SPD bírálta a döntést. Thomas Oppermann, a szociáldemokrata párt frakcióvezetője elmondta, hogy az üggyel a CDU-s belügyminiszter és a kancellár – a CDU elnöke –, valamint az SPD-s külügyminiszter és az SPD-s igazságügyi miniszter foglalkozott. Nem jutottak egyetértésre, és mivel egyik oldalnak sem volt többsége, a kormány működését szabályozó előírásoknak megfelelően a kancellár döntött az ügyben. Az SPD szerint Angela Merkel rossz döntést hozott, méghozzá egy korszerűtlen jogszabály alapján, amelyet haladéktalanul meg kell semmisíteni, nyilatkozott Thomas Oppermann.
Egy modern demokráciában nem járja, hogy szatíráért felségsértési eljárást akasztanak az ember nyakába, és előjogai vannak államfőknek vagy uralkodóknak. A török államfő pedig a mindenkire egyformán érvényes német jogszabályok alapján is eljárhat, feljelentést tehet és elégtételt követelhet, ha úgy érzi, hogy megsértették, mondta.
Német sajtó: Minek ez a paragrafus?
A német újságírók szövetségének elnöke, Frank Überall közleményében rámutatott, hogy a török államfő ezt már meg is tette – egy ügyvédi iroda útján eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen –, és úgy vélte, ezért nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a 103. paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön. Mindenesetre üdvözlendő, hogy a kancellár kilátásba helyezte a paragrafus megszüntetését, mert „a felségsértésnek nincs helye egy demokrácia büntetőtörvénykönyvében”, tette hozzá az újságíró-szövetségi elnök.
Az első sajtókommentárok szerint Merkel formálisan ugyan megfelelően járt el, hiszen az ügyet átadta az igazságszolgáltatásnak, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert a menekültválság kezelésében Törökországgal kezdett együttműködés miatt úgy tűnhet, hogy a török kormánytól függő, kiszolgáltatott helyzetbe került, és emiatt alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának. Ez az érzés nemcsak a Böhmermann-ügy miatt keletkezhet, hanem azért is, mert a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy az ankarai német nagykövetet már az extra3 Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dala miatt is berendelték a török külügyminisztériumba. Ez a fejlemény csak török források révén derült ki.