Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)a menekültválság enyhítése érdekében együttműködést javasol demokratikusnak nem nevezhető afrikai országokkal, köztük Eritreával és Szudánnal – jelentette az ARD német országos köztelevízió szigorúan bizalmas iratokra hivatkozva.
Az ARD Monitor című politikai magazinműsorának csütörtökön késő este sugárzott adása szerint az EB és az EKSZ Eritrea és Szudán mellett Etiópia és Szomália kormányával is együttműködést javasol a menekültpolitikában. A bizottság és az unió „külügyminisztériumaként” működő EKSZ a segítségért cserébe egyebek között gazdasági, pénzügyi támogatást és a diplomatákra vonatkozó vízumszabályok lazítását tartja elképzelhetőnek.
A felvetésekről tárgyaltak az EU-hoz delegált tagállami nagykövetek egy márciusi értekezletén, amelyen Németország azt az álláspontot képviselte, hogy sürgősen fokozni kell az együttműködést mind a négy kelet-afrikai állammal. Az értekezletről szóló feljegyzés szerint Berlin különösen az elutasított menedékkérők visszafogadásában lát lehetőséget az együttműködés javítására.
Kihúznák a listáról Szudánt
A feljegyzésben az ARD szerint az is olvasható, hogy az EB és az EKSZ javaslatai „semmi szín alatt nem kerülhetnek nyilvánosságra”. A kiszivárgott dokumentumok alapján az EB Szudánnal kapcsolatban megfontolandónak tartja, hogy az országot levegyék a terrorizmust támogató államok listájáról, ha együttműködik a migráció ügyében. Az EKSZ azonban figyelmeztetett, hogy a túlságosan szorosra fűzött kapcsolatok a kartúmi vezetéssel veszélyeztethetik az EU tekintélyét, megítélését.
Etiópiával kapcsolatban a dokumentumokból kitűnik, hogy az EKSZ ugyan katasztrofálisnak tartja az ország humanitárius helyzetét, de az uniós intézmények szerint mégis elképzelhető az együttműködés elmélyítése a helyi biztonsági szervekkel. Az EB és az EKSZ a Monitor szerkesztőségének megkeresésére közölte, hogy rendkívül fontos a párbeszéd és a közös munka az afrikai menekültek származási országaival és a tranzitországokkal, és ezeknek a kapcsolatoknak a középpontjában „az emberi jogok védelme és érvényesülésük erősítése” áll.