Balog: A kerítés hosszú távon nem megoldás

„Borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe” címmel Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével közölt interjút a Die Zeit című liberális német hetilap. Az interjúban a miniszter kiemelte, a magyarok a múltban gyakran érezték úgy, hogy félreértik őket Németországban. Az egyik félreértés abban áll, hogy a határkerítés az „embertelen önkény” megnyilvánulása, holott ennek az ellenkezője az igaz: az európai és a nemzetközi jog betartását szolgáló átmeneti intézkedésről van szó.

A szabályoknak megfelelő eljárásban van része mindenkinek, aki Magyarországon menedéket kér – reagált arra a felvetésre, hogy számos jogász és az ENSZ másként értékeli a helyzetet. Ugyanakkor – tette hozzá Balog Zoltán – helytálló megállapítás, hogy „sok menekültet elutasítanak”, de ezt indokolja, hogy „ezek az emberek egy biztonságos származási országból, Szerbiából utaztak be”.

Arra a felvetésre, hogy Szerbia biztonságos származási országgá minősítése azt jelenti, hogy Magyarországnak senkinek sem kell védelmet nyújtania, a miniszter kijelentette, hogy helyes döntés volt Szerbiát biztonságos származási országnak minősíteni, mert ott „nincs üldöztetés”. Megjegyezte: Németország éppen észak-afrikai államokat minősít biztonságos származási országoknak, így megfogalmazódik a kérdés, vajon miért ne lehetne biztonságos származási ország az EU-tagságra pályázó Szerbia.

„Megóvtuk Magyarországot egy tömeges bevándorlástól”

A határsértések számának emelkedéséről elmondta: a folyamatot az magyarázza, hogy az embercsempészet „gigantikus üzletté vált”. Az emberek nem maguktól érkeznek a kerítéssel ellátott határra, hanem az embercsempészek révén, akik „kizsákmányolják őket”, ez ellen pedig harcolni kell. A kerítés „hosszú távon nem megoldás”, de ez nem érv az „ideiglenes kerítés” ellen – jelentette ki arra a kérdésre, igaza van-e a Frontex vezetőjének abban, hogy kerítéssel nem lehet megállítani menekülthullámokat. 

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a balkáni migrációs útvonal a menekültek egyik legfőbb útvonala lehet, de „Brüsszelből egyszerűen nem érkezett reakció”, vagy nem ajánlottak segítséget. Így egyszer csak „bevándorolt félmillió ember majdnem teljesen ellenőrizetlenül”, ezért a hatóságoknak lépniük kellett, hogy rendezetté tegyék a helyzetet. Magyarország betartja a nemzetközi jog és az uniós jog előírásait, és álláspontja szerint jelezni kell, hogy „nincs korlátlan bevándorlási lehetőség, és az áradatot megállítjuk”. Csak ezután lehet tovább tárgyalni – mondta a miniszter.

A kérdésre, hogy egykori emberi jogi aktivistaként, aki a keletnémet menekülteknek segített, nem fájdalmas-e neki, hogy Magyarország manapság nem segít a menekülteknek, azt mondta: nem tagadja, hogy a részvétel ezeknek a „helyes döntéseknek” a meghozatalában teher volt számára, de különbséget kell tenni a felebaráti szeretet és az államnak a polgárai védelmére irányuló kötelezettsége között. 

Kulturális vasfüggöny ereszkedett le Nyugat- és Kelet-Európa között

Hangsúlyozta: a határ megnyitása az NDK-ból érkezett menekültek előtt az európai értékek, köztük a biztonság és a szabadság védelmét jelentette, most pedig „ugyanezeket az értékeket védelmezzük a határ lezárásával és azzal, hogy ragaszkodunk a jog betartásához”. Szerinte a tömeges bevándorlás társadalmilag, politikailag és kulturálisan is veszélyeztette volna a Magyarországot. Ugyanakkor a hatóságok és a civil segítők mindent megtettek a menekültek emberséges ellátásáért.

Az emberek úgy érzik, hogy önazonosságuk került veszélybe – emelte ki arra a kérdésre, hogy milyen veszély keletkezik a menekültek révén. Kifejtette: a magyarok sokszor idegen uralom alatt éltek, de most végre úgy élhetnek, ahogy akarnak, és ezen nem kívánnak változtatni. „Természetesen az iszlámról is szó van”, amelyet ugyan a magyarok „kolosszális világvallásként tisztelnek”, de azt is tudják, hogy egyes ügyekben, például a férfiak és nők közötti viszonyban más felfogást jelent. Ezt „Köln megmutatta” – utalt a miniszter a német városban szilveszterkor nők ellen elkövetett támadásokra.

Hozzátette, hogy a közel-keleti háborús övezetekből érkező ellenőrizetlen bevándorlás növekvő terrorfenyegetettséget is jelent, ami veszélyezteti a szabadságunkat. A nemzetállam megerősítése nagyobb biztonságot ad a polgároknak, akik érzékelik, hogy Brüsszel egyre kevésbé képes döntéseket hozni a menekültválságról. Ez is egy magyarázat arra, hogy „kulturális vasfüggöny” ereszkedett le az EU nyugat- és kelet-európai tagállamai között – mondta arra a kérdésre, hogy a több nacionalizmus több szabadságot jelent-e.

Mi humánusabb?

Arra a felvetésre, hogy egy másik olvasat szerint Magyarország és más kelet-európai államok akadályozzák a menekültválság értelmes, európai megoldását, Balog Zoltán kijelentette, hogy tartós megoldásra van szükség, és a Törökországgal kötendő megállapodás ugyan fontos, „de nekünk ez nem elég”. Az európaiaknak önállóan kell gondoskodniuk az európai határ jobb védelméről – mondta. Arra a felvetésre, hogy ismét emberek vesznek a tengerbe, ha Európa erődöt épít, elmondta, hogy olyan megállapodásra van szükség Törökországgal, amelynek révén az emberek nem vágnak neki a tengernek. „De igaza van: borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe” – mondta Balog Zoltán, hangsúlyozva: a kölcsönös vádaskodás helyett segíteni kell az embereken.

Olyan emberekről van szó, akik az embercsempészek, a kormányuk, a háborúk, az európai életről hamis képet mutató „globalizált tömegmédiumok” áldozatai, és áldozatai azon döntésüknek, hogy elindulnak Európába. „Mi humánusabb? Azonnal megmondani nekik, hogy ne jöjjenek? Vagy visszaküldeni őket néhány hónap vagy év után?” – vetette fel Balog Zoltán.