Twitteren jelentette be Donald Tusk, hogy kedden új javaslatot fog előterjeszteni Nagy-Britannia uniós reformigényeivel kapcsolatban. Az Európai Tanács elnöke vasárnap este Londonban David Cameronnal tárgyalt, majd utána további 24 órányi igyekeztek egyezségre jutni a brit és az uniós tisztségviselők.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden új javaslatot készül előterjeszteni Nagy-Britannia uniós reformigényeivel kapcsolatban. Az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő testület vezetője erről Twitter-bejegyzésben számolt be hétfőn este. A volt lengyel miniszterelnök azt írta, hogy az elmúlt 24 órában jelentős előrelépést sikerült elérni a brit és az uniós tisztségviselők közötti tárgyalásokon, azonban még mindig vannak rendezetlen kérdések.
David Cameron brit kormányfő vasárnap Londonban munkavacsorán fogadta Donald Tuskot. A megbeszélés középpontjában a londoni kormány által Brüsszeltől követelt szabályozási reformok álltak. A felek nem jutottak egyezségre, Cameron azonban később azt írta a Twitteren, hogy „jó találkozót” tartott Tuskkal, aki további 24 órányi tárgyalásba egyezett bele a megállapodás-tervezet közzététele előtt.
Donald Tusk új megállapodástervezetét megküldik mind a huszonnyolc uniós tagállamnak, amelyek vezetői az Európai Tanács február 18-19-i csúcstalálkozóján fogják megvitatni a kérdést. A londoni kormány egyelőre nem reagált a bejelentésre.
Legfeljebb másfél év van még a brit EU-s referendumig
A brit reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és az EU-társállamok fővárosainak. A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgás szabályaival.
Ez utóbbi brit igény a legtöbb vita forrása, ugyanis London ebbe beleérti az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályok jelentős szigorítását is, ezt azonban több más tagállam diszkriminációnak tartja és elutasítja.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Aki nem értesült még arról, hogy EP-választási kampány van, annak kiváló támpontot ad az Európai Bizottság jelenlegi, és saját reményei szerint jövőbeli elnökének friss mondanivalója.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
„Nem is mehetne ez a pénz jobb helyre, mint Ukrajnába, ezzel az egész Európát biztonságosabb hellyé tehetjük” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
A légitársaság vezérigazgatója nem lát reputációs kockázatot az illegális bevándorlók kitoloncolásának segítésében.
A világ súlypontja folyamatosan megy kelet felé. Ez van, nem lehet ezzel mit kezdeni.
Bojár Gábor szerint Magyar Péter most hitelesebben próbálja bizonyítani, hogy ő nem mini-Feri, mint korábban Márki-Zay Péter.
Ez volt talán az egyetlen pozitívum, amit a Magyarországot is sűrűn kritizáló Grean Dealt erőltető holland politikusról mondott. Aztán folytatta.
Kanada bebörtönözne mindenkit, aki valaha is közzétett „gyűlöletbeszédet” az interneten.
