Elfogták a román hatóságok az 1999-es romániai bányászjárás egyik elítélt vezetőjét

2016. február 24. 20:20

Elfogták a román hatóságok az 1999-ben több romániai megyét feldúló bányászmenet egyik vezetőjét, Romeo Beját, akit 2005-ben már börtönre ítélt a bíróság. A bányászok akkor háromszáz embert bántalmaztak.

2016. február 24. 20:20

Tizenegy évig tartó rejtőzködés után a román hatóságok kezére került Romeo Beja volt román bányászvezér, akit az 1999-es, utolsó bányászjárásért ítéltek el öt év börtönbüntetésre – jelentették szerdán a román hírközlő eszközök.

1999. január 18. és 22. között Románia több megyéjét dúlták fel bányászok. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy magasabb végkielégítést akartak, amit az akkori bukaresti kormány nem adott meg. A vájárok Miron Cozma és Romeo Beja szakszervezeti vezérekkel az élen megpróbáltak eljutni a román fővárosba, de a Valcea megyei Costestinél feltartóztatták őket a karhatalmi erők. Addig azonban több megyét végigpusztítottak, háromszáz embert – köztük hivatalos személyeket – bántalmaztak.

Beját emiatt öt év szabadságvesztésre ítélték el jogerősen 2005-ben, de még mielőtt bezárhatták volna, elmenekült Romániából és nyoma veszett mostanig. A román média szerdán arról számolt be, hogy a volt szakszervezeti vezért különös módon fogták el. Ugyanis utóbb román földön bukkant fel, és rendkívüli fellebbezést nyújtott be a bíróságon a 2005-ben született ítélet ellen. Ez ügyben a bukaresti ítélőtábla most beidézte, szerdán meg is jelent a testület előtt, hogy kifejtse álláspontját. A Digi 24 hírtelevízió szerint Beja elmondhatta beszédét, de közben értesítették a rendőröket, akik őrizetbe vették, és elszállították a bukaresti Rahova börtönbe.

Őt a román média Cozma jobb kezeként emlegette. Cozmát a román igazságszolgáltatás tíz év szabadságvesztésre ítélte szintén a bányászjárások miatt, 2007-ben szabadult a börtönből. 

Kormányt is buktattak a bányászok

A Zsil-völgyi bányászok először 1990-ben utaztak Bukarestbe, hogy „rendet teremtsenek”, miután nagyszabású ellenzéki tüntetések törtek ki Ion Iliescu akkori elnök ellen. A bányászok tüntetőket, ártatlan járókelőket, diákokat vertek meg brutálisan, és feldúlták az ellenzéki pártok székházait.

1991-ben is Bukarestbe utaztak, megbuktatták a Petre Roman vezette kormányt, amely nem volt hajlandó teljesíteni gazdasági és szociális jellegű kéréseiket. 

 

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2016. február 25. 07:34
A nemakarásnak ezúttal eredménye lett?
Békanász a hasadon
2016. február 25. 01:00
http://keyframe.nava.hu/service/gallery/keyframe/2006/11/22/m1-4852/m1-4852-00312100.jpg
Békanász a hasadon
2016. február 25. 00:59
"Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy magasabb végkielégítést akartak, amit az akkori bukaresti kormány nem adott meg." Ez hazugság.
Békanász a hasadon
2016. február 25. 00:59
Ion Judea ezredes, a város katonai parancsnoka ugyan személyesen garantálta a szabad elvonulást a bent rekedt magyaroknak (köztük a neves írónak, Sütő Andrásnak), a katonaság mégis tétlenül nézte, ahogy láncokkal, botokkal ütlegelik őket. Az író az elszenvedett bántalmazás következtében fél szemére megvakult, és több bordája eltört. Másnap, március 20-án több tízezres békés magyar tömeg vonult ki a város főterére igazságtételt követelve. Szászrégen felől újabb, vasvillával és fejszével felszerelt csoportok érkeztek, és nekiestek a támadásra felkészületlen, fegyvertelen magyaroknak. Az emberek a környező utcákba menekültek, majd az utcai padokat szétszedve és a boltok göngyölegét használva visszaverték a támadást. A tömegbe hajtott egy teherautó is, halálosan megsebesítve egy magyar embert, majd becsapódott az ortodox templom lépcsőjébe, amelynek következtében egyik – román nemzetiségű – utasa meghalt. A csata kimenetelét éjfél körül az döntötte el, hogy megérkeztek a Nyárád menti székelyek – a döntően hatvan év feletti embereket egy második világháborús veterán vezette. A románokat kiverték a főtérről, a győzelmet a magyar himnusz eléneklésével ünnepelték meg, és felhúzták a magyar zászlót a polgármesteri hivatal épületére. Hajnalban megérkezett a megyeszékhelyre a román hadsereg ejtőernyősegysége, amely átvette a város irányítását. A véres eseményeknek három magyar halottjuk volt: a teremiújfalui Kiss Zoltán, az ernyei Csipor József és a sáromberki Gémes István, és a konfliktusnak volt két román nemzetiségű áldozata, valamint csaknem háromszáz sérültje is. – A vásárhelyi magyarság 1990-ben megnyerte a háborút, de elvesztette a békét – kezdi a beszélgetést Kincses Előd. – A vétkeseket nem vonták felelősségre, szinte kizárólag magyarokat és magyar cigányokat ítéltek el. Az egyetlen kivétel egy Ioan Gore nevű sofőr az egyik környékbeli faluból, ő csendháborítás miatt kapott néhány hónapot. http://mno.hu/hetvegimagazin/fel-szem-1278180
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!