Lemondott Ajvarasz Abromavicsusz ukrán gazdasági miniszter. Indoklásában reformterveinek akadályozása és nyomásgyakorlás is szerepelt. „Sem én, sem a csapatom nem vagyunk hajlandók fedezni új vagy régi politikai és üzleti játékosok (korrupciós) sémáinak működését” – mondta.
Bejelentette lemondását Ajvarasz Abromavicsusz ukrán gazdasági miniszter szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. A litván származású tárcavezető, aki 14 hónapon át vezette a minisztériumot, azzal indokolta döntését, hogy bizonyos személyek a hatalomban aktívan akadályozták reformtörekvéseinek megvalósítását. Legsúlyosabb konfliktusa Ihor Kononenkóval, a Petro Porosenko ukrán elnök mögötti parlamenti tömörülés frakcióvezető-helyettesével volt.
A miniszter leszögezte, hogy nem érzelmi alapon hozta meg döntését, hanem azért, mert a kialakult helyzetben sem ő, sem csapata nem képes dolgozni, ugyanis „nagyon erős nyomást” gyakorolnak rájuk. Abromavicsusz utalást tett arra, hogy bizonyos kétes személyeket próbáltak nyomásgyakorlással tisztséghez juttatni a minisztériumban, illetve állami nagyvállalatok vezetésében. Szavai szerint így akartak ellenőrzést gyakorolni az állami nagyvállalatokba, különösen a Naftohaz gázvállalatba és hadipari cégekbe áramló pénzek fölött.
„Sem én, sem a csapatom nem vagyunk hajlandók fedezni új vagy régi politikai és üzleti játékosok (korrupciós) sémáinak működését” - jelentette ki a tárcavezető. A miniszter emlékeztetett arra, hogy amikor elvállalta a tisztséget, akkor Ukrajna vezetői biztosították őt afelől, hogy szabad kezet kap csapata összeállításában, és reformjaihoz teljes politikai támogatást kap.
Megpróbálták irányítani a minisztériumot
„A tárcához fiatal, Nyugaton végzett, haladó gondolkodású szakemberek kerültek, akik őszintén változásokat akartak az országban. A reformjaink a gazdasági és kereskedelmi növekedést, a külföldi befektetők Ukrajnába vonzását szolgálták” - mondta. Hozzátette, hogy a kormányban lévő, vele egyformán gondolkodókkal együtt sokat értek el. Példaként hozta az ukrán makrogazdaság stabilizálását, illetve az állami beszerzések racionalizálását, az állami vállalatok veszteségei pedig szavai szerint tavaly 100 milliárd hrivnyával (több mint 1100 milliárd forint) csökkentek a 2014. évihez képest.
Kononenkót egyebek között azzal vádolta meg Abromavicsusz, hogy miután nem tudta elérni menesztését, olyan miniszterhelyettest akart a „nyakára ültetni”, akit ő irányít. Kononenko határozottan tagadta a miniszter vádjait, mondván, hogy semmi bizonyíték azokra. A frakcióvezető-helyettes leszögezte, hogy kész bármikor lemondani parlamenti mandátumáról.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
