Az osztrák állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés és előfordulhat a költségek növekedése is.
Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére.