„Megengedhetetlen állami finanszírozás miatt” kifogásolja Ausztria a paksi atomerőmű bővítését az Európai Bizottságnál. Az osztrákok szerint „nem megtérülő technológia használatának támogatásáról” lehet szó, ami kiszoríthatja a megújuló energiaforrást előállító energiatermelőket a piacról.
Az osztrák állam „megengedhetetlen állami finanszírozás miatt” kifogásolja a Paks II. beruházási terveket. Ausztria a hivatalos állásfoglalást szerdán küldte meg az Európai Bizottságnak.
Az osztrák érvek szerint „nem megtérülő technológia használatának támogatásáról” van szó, amely „a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet”. Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan – áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.
Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben – közölte Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a tárca szerdai közleményében. Mitterlehner az írásos anyagban úgy vélekedik: az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Az osztrákok szerint nem lehet megtérülő az atomerőmű
Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű nem lehet megtérülő, amennyiben figyelembe veszik az összes felmerülő biztosítási és biztonsági költséget. Az osztrák vélemény alapján ugyanígy számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is.
Az osztrák állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés és előfordulhat a költségek növekedése is.
Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Leállítják a családegyesítéseket is.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
