A Jog és Igazságosság által alakított kormány befogadja Polgári Platfom által kvótarendszerben vállalt menekülteke. A lengyelek főleg a Lengyelországban valóban letelepedni szándékozó, kényszerhelyzetben lévő, kulturálisan közel álló országokból érkező menekülteket vállalják át, első körben például libanoni keresztényeket.
A novemberben hivatalba lépett új lengyel kormány eleget tesz az előző kabinet által vállalt kötelezettségnek, és megkezdi a közel-keleti menekültek befogadását - jelentette az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az RMF FM hétfő esti értesülését a lengyel közszolgálati televízió esti híradójában megerősítette, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
Az előző lengyel kormány képviselője az uniós belügyminiszterek szeptember végi ülésén megszavazta a kötelező kvótarendszert, amely 120 ezer menekült szétosztását irányozta elő az uniós tagországok között. A hivatalos lengyel beszámolók akkor mintegy 4 és fél ezer menekült átvállalásáról szóltak, a korábban önkéntes alapon vállalt mintegy 2 ezer emberen túl. A szeptemberi vállalás újabb értesülések szerint 5082 menekült befogadására vonatkozik.
Az RMF FM az Európai Bizottsághoz közel álló, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a kormány megindította a görögországi és olaszországi menekülttáborokban tartózkodó menekültek befogadására irányuló eljárást.
Főleg kulturálisan közel álló országokból érkezőket fogadnak be
A rádióadó szerint az uniós szervek jóváhagyták a jelenlegi kormány által az utólagos egyeztetés folyamán szabott feltételeket. Így a lengyel hatóságok előre megismerik és ellenőrzik a befogadandó menekültek személyazonosságát, és csak a Lengyelországban valóban letelepedni szándékozó, kényszerhelyzetben lévő menekülteket – például kisgyermekes özvegyeket – vállalják át. Az érkezők lehetőleg „kulturálisan közel álló” országokból fognak érkezni, az elsők között Lengyelország libanoni keresztényeket fogad be. A szeptemberi kvóta keretében befogadandó menekültek a következő két év folyamán, legfeljebb 150-es csoportokban érkeznek Lengyelországba.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezető politikusai az utóbbi hetekben azt az álláspontot képviselték, hogy az új kormány be fogja tartani a Polgári Platform (PO) vezette korábbi kormány által vállalt kötelezettséget, de a menedékkérők kérvényeinek elbírálásakor a biztonsági tényező lesz az elsődleges szempont. Beata Szydło kormányfő azonban november végén – a párizsi merényleteket követően – kijelentette: „Lengyelország nem áll készen arra, hogy hétezer menekültet befogadjon”.
Mariusz Błaszczak belügyminiszter november közepén közvetve utalt a szeptemberi kvótadöntés esetleges jogi megtámadásának lehetőségére is, amikor kijelentette: Varsó figyelemmel kíséri a szlovák kormánynak az európai bírósághoz benyújtott panaszát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az előző kormány döntése ez ügyben alapvetően más jogi helyzetbe hozta Lengyelországot, mint Szlovákiát.
Megfélemlítés, példastatuálás, és persze a jelenlegi problémákról a figyelem elterelése. Nagyjából ezek motiválhatták Donald Tusk embereit, hogy levadásszák a két éve szorongatott Zbigniew Ziobrót.
Ursula von der Leyen elutasította a belgák által felvetett alternatívát, amely úgy segítené az ukránokat, hogy nem nyúlnak az orosz vagyonhoz.
Tusk politikai indíttatású bosszúhadjáratáról, valamint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi-miniszter ügyéről és a lengyelországi helyzetről Jacek Karnowskit, a Sieci lengyel jobboldali hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Amikor rákbetegségét kezelték és nyílt sebbel hazaért, lakását már felforgatták Tusk rendőrei; azonban Zbigniew Ziobro, akit azóta ismét börtönnel fenyeget a hatalom, hétfőn este Budapesten még bizakodóan beszélt lapunknak.
A DK elnöke posztjában ismét elővette a több mint húsz évvel ezelőtti, úgynevezett „szemkilövetős” ügyét.
Megfélemlítés, példastatuálás, és persze a jelenlegi problémákról a figyelem elterelése. Nagyjából ezek motiválhatták Donald Tusk embereit, hogy levadásszák a két éve szorongatott Zbigniew Ziobrót.
