A szerző nem szereti, amikor megkérdezik tőle, eszik-e sertéshúst – nem akarja, hogy a vallási identitás ketrecébe zárják őt. Ő sem kérdezi meg a kollégáitól, hogy rendesen betartják-e a böjtöt vagy latin nyelvű misékre járnak-e. Egy rokon kislányt már maga a francia iskola figyelmeztette arra, hogy nem „halal”, vagyis az iszlám szabályok szerint elkészített ételt választott a menzán.
Fewzi Benhabib szerint Saint-Denis-ben megjelentek az iszlám politikai ideológiáját terjesztő prédikátorok. Megnyílt egy iszlamista könyvesbolt is, melynek kirakatában a gyerekeket az iszlám szabályaira emlékeztető feliratok állnak. A politikai iszlám prédikátorait sztárként tisztelik.
Benhabibot a Saint-Denis-ben látott fejlemények a kilencvenes évekbeli Algériára emlékeztetik. Akkoriban Oranban az iszlamista városvezetés betiltotta a zenét és a táncot, a művészetet pedig importált bűnnek titulálták. A szerző emlékeztet arra, hogy a francia Brest városában egy imám a minap arra figyelmeztette a gyerekeket, hogy a zene majmoknak és disznóknak készült. A minap egy genderideológia-ellenes konferenciát együtt szervezett egy francia jobboldali egylet egy iszlamista körrel.