Az
október 4-ei portugáliai választáson a jobbközép Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokratikus és Szociális Központból (CDS-PP) álló „Előre Portugália” pártszövetség a szavazatok 37 százalékát, a legfőbb ellenzéki erőnek számító Szocialista Párt pedig a voksok 32 százalékát szerezte meg. A kommunistákból és zöldekből összeállt választási szövetség, a Demokratikus Egységkoalíció (CDU) a szavazatok 8, a Baloldali Blokk (BE) pedig a voksok 10 százalékát szerezte meg.
Pedro Passos Coelho eddigi jobboldali miniszterelnök kormányzati szövetsége 102 képviselői helyet szerzett a 230 tagú parlamentben, tehát nincs parlamenti többsége. A szocalisták, radikális baloldaliak, zöldek és kommunisták pártjai viszont már 122 fős többséget tudnak alkotni a törvényhozásban.
Antonio Costa szocialista pártvezér október 19-e és 20-a folyamán bejelentette, hogy pártja nem támogat egy Passos Coelho vezette kormányzatot; ellenben a szocialisták készek a többi baloldali párttal többségi kormányt alakítani.
Anibal Cavaco Silva portugál államfő október 22-én mégis a kisebbségben maradt Pedro Passos Coelhót bízta meg a kormányalakítással. Egy napra rá a baloldali parlamenti többség egy szocalista politikust, Eduardo Ferro Rodriguest választotta meg a parlamenti elnöki tisztségre.
Passos Coelhóék most nekifutnak a kormányalakításnak és a kormányprogram parlamenti elfogadtatásának; de a baloldali többségi ellenzék azt ígéri, le fogja szavazni a kormányprogramot, ami a kormány bukásával járhat. A szavazásra november 9-én kerülhet majd sor. A kommunistákhoz közel álló legnagyobb szakszervezeti szövetség erre a napra tüntetést hirdetett a parlament elé, amin „alternatív baloldali politikát” követelnének majd.
A baloldal addig is alternatív kormányzat felállítását tervezi, de még nem született formális megállapodás erről.
Ha Passos Coelho kormányalakítása elbukik, akkor Silva elnöknek vagy a baloldali Costát kell kineveznie miniszterelnöknek, vagy pedig meghagyja Passos Coelhót ügyvezető miniszterelnöknek a januári államfőválasztásig. A portugál alkotmány szerint ugyanis az államfő a ciklusa utolsó hat hónapjában már nem írhat ki új választásokat.
A portugál alkotmányos válságnak európai jelentősége is van: a szocialistákkal szövetséges radikális baloldali pártok élesen EU-, euró- és megszorításkritikusak; bár a Brüsszelt megnyugtatni igyekvő szocalisták szerint az eurózóna elhagyását és a portugál államadósság újratárgyalását jelenleg ők sem követelik.