A franciák felderítő repülést végeztek Szíriában

A francia hadsereg végrehajtotta kedden az első felderítő repüléseket Szíria légterében – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter. „A Francois Hollande (államfő) által hétfőn bejelentett döntést tettek követték. Ezek a felderítő repülések fogják meghatározni egy adott pillanatban, hogy milyen akciót lehet végrehajtani” – mondta a tárcavezető. 

A francia vezérkar közlése szerint az első felderítő repüléseket két, fényképezőgépekkel és kamerákkal felszerelt Rafale vadászgép hajtotta végre. „Két Rafale szállt fel ma délelőtt a Perzsa-öbölből és most értek földet” – mondta egy katonai forrás. Egy C-135-ös francia légi utántöltő repülőgép is részt vett az akcióban, üzemanyagot szállított a felderítőknek. 

Franciaország az Egyesült Arab Emírségekben állomásoztat Rafale típusú vadászgépeket felderítő hadműveletekhez. A francia hadseregnek Jordániában is van egy bázisa, ahol vadászgépeket állomásoztat. 

A francia elnök hétfőn jelentette be, hogy Franciaország stratégiát vált az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szemben, s légi csapásokat készít elő Szíriában. Ezért utasította az elnök a hadsereget, hogy kezdjen felderítő repüléseket Szíria légterében. 

Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, s ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait.

Belpolitikai vita Londonban a Szíriában végrehajtott brit légicsapás után

Belpolitikai vita támadt Nagy-Britanniában kedden arról, hogy törvényes volt-e az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet két brit állampolgárságú tagját megölő, Szíriában végrehajtott brit légicsapás.

David Cameron brit miniszterelnök előző nap jelentette be váratlanul az alsóházban, hogy a brit királyi légierő (RAF) egy drónja augusztus 21-én Hellfire típusú rakétával megsemmisített egy autót a szíriai Rakka városában. A járműben a walesi születésű, 21 éves Reyaad Khan és a skóciai Aberdeenben született Ruhul Amin utazott. Mindketten brit állampolgárok voltak, és a támadásban – egy harmadik, nem brit társukkal együtt –  életüket vesztették. 

Ez volt az első eset a szíriai konfliktus kezdete óta, hogy a brit fegyveres erők brit állampolgárokat öltek meg szíriai területen, drónnal végrehajtott célzott támadásban. A pilóta nélküli repülőgépet az RAF egyik nyugat-angliai támaszpontjáról, több mint négyezer kilométeres távolságból irányították. 

A londoni alsóházban képviselt két legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt (SNP) szerdán egybehangzóan követelte, hogy a törvényhozás hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága indítson vizsgálatot az ügyben. A bizottságnak jogában áll meghallgatásra beidézni a brit titkosszolgálatok vezetőit. Az ellenzék felszólította a kormányt arra is, hogy tegye közzé azokat a hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján a szíriai bevetést elrendelte.

Michael Fallon brit védelmi miniszter szerdán, a BBC televíziónak nyilatkozva ugyanakkor alig burkolt utalást tett arra, hogy további hasonló akciók várhatók. Fallon szerint a brit kormány „egy percig sem habozna” az augusztusihoz hasonló újabb légicsapások végrehajtásával, ha ezzel terrortámadásokat előz meg.

A miniszter kijelentette: a brit elhárítás már eddig is számos terrortámadási tervet hiúsított meg, de a Szíriában végrehajtott múlt havi akció első számú célpontja, Reyaad Khan esetében erre már nem volt lehetőség, és az általa jelentett terrorkockázatot nem lehetett más módon „kezelni”.

Fallon nem árulta el, hogy Khan pontosan milyen támadási terveket szőtt, de a keddi brit sajtó névtelenül nyilatkozó kormányforrásokat idézve azt írta, hogy az Iszlám Állam megölt brit tagja egyebek mellett a II. világháború végének 70. évfordulója alkalmából rendezett londoni rendezvények helyszíneire próbált merényleteket megszervezni. E rendezvényeken jelen volt II. Erzsébet királynő is.

A brit védelmi miniszter szerint a kormány a légicsapás előtt azt a jogi tanácsot kapta, hogy az ilyen akciók abban az esetben törvényesek, ha „abszolút elkerülhetetlenek”, ha nincs más lehetőség a célba vett terrorista megállítására, ha az akció „arányos”, és ha nem jár civil áldozatokkal. Hozzátette: Nagy-Britanniának joga van az önvédelemre, és a szíriai akcióval ezt az önvédelmi jogát gyakorolta.

A brit parlament tavaly szeptemberi rendkívüli ülésén nagy többséggel hozzájárulását adta Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel folyó iraki légi hadműveletekbe. A brit királyi légierő műveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni bevetésekre.