A BBC értesülései szerint Nagy-Britannia katonai kontingenst küldhet Líbiába a határok biztosítására, és várhatóan fontolóra veszi az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni légi hadműveleteinek kiterjesztését Szíriára. Franciaország sem zárja ki, hogy az eddig csak Irakban végzett légi csapásait Szíriára is kiterjessze.
A BBC szombati értesülései szerint kis létszámú, hozzávetőleg kéttucatnyi katonából álló csoport utazna Líbiába, hogy segítsen az észak-afrikai ország határainak biztosításában. A brit védelmi minisztérium idézett illetékese szerint ez döntő jelentőségű az Európába irányuló menekültáradat megfékezése szempontjából. A név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékes szerint a brit kormány támogatja azt a folyamatot, amelynek célja nemzetközileg elismert kormány létrehozása Líbiában, és London már terveket készít e kormány megsegítésére.
David Cameron brit miniszterelnök a héten többször is kijelentette: a menekültválság megoldásához szükséges elemek közé tartozik, hogy Líbiában új kormány jöjjön létre, emellett foglalkozni kell a szíriai válsággal is. Cameron szerint a most kialakult menekültválság fő felelősei közé tartozik Aszad szíriai elnök, valamint az Iszlám Állam mészárosai. A BBC szombati értesülései szerint a brit kormány a jövő héten kezdődő őszi politikai szezonban „előkészíti a terepet” ahhoz, hogy a brit királyi légierő (RAF) Szíriában is bekapcsolódhasson az Iszlám Állam elleni nemzetközi légi hadműveletbe.
A brit parlament tavaly szeptemberi rendkívüli ülésén adta nagy többséggel hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel folyó iraki légi hadműveletekbe. Az RAF Tornado harci repülőgépekből álló kontingenst vezényelt Ciprusra, és jelenleg is ez az egység vesz részt a brutalitásáról hírhedté vált terrorszervezet iraki állásai elleni légitámadásokban. A brit királyi légierő hadműveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni bevetésekre. A brit kormány álláspontja mindig is az volt, hogy ha a szíriai bevetés szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni, annak ellenére is, hogy nem írja elő törvény a parlamenti jóváhagyást a nemzetbiztonsági indokokkal alátámasztott külső katonai beavatkozásokhoz.
Franciaország is változtathat eddigi politikáján és kiterjesztheti a légi csapásokat Szíria területére. Erről a Le Monde írt szombati számában. A napilap szerint a szíriai légi csapások lehetősége a szíriai válság miatt a francia elnöki hivatalban pénteken összehívott védelmi tanács ülésén kerültek szóba. Eddig a francia diplomácia ezt egyértelműen kizárta. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette.
A szíriaiak felgyorsult exodusa, a kudarc, hogy nem sikerült megállítani az Iszlám Államot, és az orosz katonai jelenlét esetleges megerősítése módosították a Le Monde szerint a francia álláspontot. „Mindenki megértette, hogy ez nem folytatódhat tovább” – idézett egy meg nem nevezett forrást a lap, amely szerint Francois Hollande államfő a döntést már meghozta. Az viszont nem ismeretes, hogy mikor és mekkora mértékben kívánja a francia légierő megkezdeni az első felderítő repüléseket Szíriában a Jordániában állomásozó Mirage 2000-es, illetve az Abu-Dzabiba telepített Rafale típusú bombázókkal. A részletekről az elnöki hivatal szerint az államfő fogja tájékoztatni a közvéleményt egy hétfői sajtótájékoztatón.
„Nagyon büszke vagyok a népemre és az elöljárókra, hogy egyértelműen a béke mellett foglal állást Magyarország” – mondta a ferences rendi szerzetes.
A tüntetők egy része fakereszteket vitt, míg mások az új hatóságok által elfogadott háromcsillagos szíriai függetlenségi zászlót tűzték ki.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael lerombolja az Irán támogatását élvező jemeni felkelők stratégiai infrastruktúráját.
Hiába a vérengzések, a liberálisok nem tágítanak.
Borzasztó körülmények között, mégis reménnyel telve készülnek a karácsonyra az aleppói keresztények, akik különösen hálásak a magyaroknak.
Az ukrán elnök nekiment a német kancellárnak, amit Mark Rutte sem hagyott szó nélkül.
A megválasztott amerikai elnök korábban hangsúlyozta: megvenné a Dániához tartozó északi-tengeri szigetet.
Jézus születése, a szeretet, a család ünnepe – keresztények és nem keresztények szerte a világon közösen várják a karácsonyt. Amelyhez jó néhány legenda, anekdota, mese és irodalmi mű kapcsolódik; a magyar vonatkozásokból válogattunk párat.
