A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
Hiába kampányolt ellene Tony Blair és más munkáspárti politikus, mégis hatalmas fölénnyel, a leadott érvényes voksok csaknem hatvan százalékával nyerte meg a választást, Jeremy Corbyn, és került a brit Munkáspárt élére. Corbynról köztudott, hogy vehemensen monarchiaellenes.
Jeremy Corbyn a brit Munkáspárt új vezetője és miniszterelnök-jelöltje. A legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erő vezetőválasztásának eredményét a párt szombatra összehívott rendkívüli londoni kongresszusán jelentették be.
A Munkáspárt élére azért kellett új vezetőt választani, mert az előző vezető, Ed Miliband – aki markáns baloldali fordulatot próbált végrehajtani – a májusi parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség után lemondott. A nyár elején kezdődött vezetőválasztási kampány három hónapja alatt a közvélemény-kutatási adatok a négy jelölt – Andy Burnham, Yvette Cooper, Jeremy Corbyn és Liz Kendall – közül végig a párton belül korábban teljesen esélytelennek tartott 66 esztendős Corbyn győzelmét valószínűsítették.
Első körös, lehengerlő győzelem
Corbyn azonban még az előrejelzések által jelzettnél is átütőbb, földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. A párt vezetőválasztási szabályai szerint a szavazásra jogosult tagoknak preferencia-sorrendet kell felállítaniuk a jelöltek között. Az elvileg többfordulós szavazatszámlálás során mindig az a jelölt esik ki, aki a megmaradt mezőnyből a legkevesebb voksot gyűjtötte, végül pedig az győz, aki először átlépi az 50 százalék plusz egy voks jelentette határt.
Corbyn a szombati kongresszuson ismertetett eredmények alapján azonban már az első szavazatszámlálási fordulóban hatalmas fölénnyel, a leadott érvényes voksok csaknem 60 százalékával megnyerte a Munkáspárt vezetőválasztását. A második helyen végzett Andy Burnham mindössze 19 százalékot kapott. Jeremy Corbyn politikai programja még sokkal markánsabban baloldali, mint elődjéé volt. A kampány idején a Labour több prominens politikusa óva intette a tagságot Corbyn megválasztásától.
Tony Blair: Baloldalról nincs győzelem
Tony Blair volt brit miniszterelnök, a Labour egykori vezetője, aki a Munkáspárt történetében rekordot döntve három választást nyert meg egymás után, nem sokkal a kampány vége előtt maga is szenvedélyes hangú beszédben igyekezett lebeszélni a párt szavazásra jogosult félmillió tagját és külső támogatóját arról, hogy Corbynra voksoljanak. Blair kijelentette: a régi időkre jellemző, „hagyományos balos alapállásból” ma már nem lehet választásokat nyerni, csak „középről”, akkor, ha a Munkáspárt széles választói bázis számára jelent vonzerőt, és ha támogatja az üzleti-vállalkozói szférát. Hozzátette: akinek a szíve Corbyn felé húz, az „teszi, ha szívátültetésnek veti alá magát”.
Elnök a hátsó sorból, lázadás középről
Jeremy Corbynt a Munkáspárton belül is az 1980-as évekbeli hagyományos „szocialista” Labour-politika veteránjaként és valószínű feltámasztójaként emlegetik, a brit sajtóban pedig megjelentek róla olyan jellemzések, amelyek a radikális baloldali görög kormánypárt, a Sziriza irányvonalához hasonlították politikai alapállását. A szombati eredményhirdetés előtt a lapokhoz olyan értesülések is eljutottak, hogy Corbyn győzelme esetén a Labour centrista vonulatának képviselői lázadást terveznek a párton belül, és megpróbálják elérni Corbyn lemondatását.
Jeremy Corbyn – aki a következő, 2020-ban esedékes parlamenti választásokon 71 esztendős lesz – 32 éve képviseli az észak-londoni Islington kerület választókörzetét az alsóházban. Eddig nyolcszor választották parlamenti képviselővé, de mindig a Labour-frakció hátsó padsoraiban ült, és a munkáspárti árnyékkormányban soha nem vállalt szerepet.
Kilépés a NATO-ból?
Corbyn politikai célkitűzéseinek sarkalatos pontjai között szerepel a brit önálló nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta felszámolása, valamint a korábbi konzervatív kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a brit vasút visszaállamosítása. Tett olyan kijelentést is, amely szerint Nagy-Britanniának ki kellene lépnie a NATO-ból.
Jeremy Corbynról köztudott az is, hogy vehemensen ellenzi a monarchia intézményének fenntartását, bár egy minapi nyilatkozatában kijelentette, hogy ha vezetésével a Munkáspárt választást nyer, és ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, nem indítana „harcot” a királyság felszámolásáért.