Több mint 54 év után újra megnyitották pénteken az Egyesült Államok nagykövetségét Havannában. John Kerry amerikai külügyminiszter beszédében többször spanyolul szólalt meg, és hangsúlyozta: Kuba és Amerika véget kell, hogy vessen egymás kölcsönös elszigetelésének. 1945 óta Kerry az első amerikai külügyminiszter, aki Kubába látogat.
Az Egyesült Államoknak és Kubának véget kell vetnie egymás „kölcsönös elszigetelésének”, a normalizált kapcsolatok megkönnyítik a párbeszédet, amely elősegíti egymás kölcsönös jobb megértését – hangsúlyozta John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Havannában, amikor az Egyesült Államok nagykövetségének épületénél ünnepélyesen felvonták az amerikai zászlót. Az amerikai diplomácia vezetőjének szavai szerint az Egyesült Államok és Kuba immár nem ellensége vagy riválisa, hanem szomszédja egymásnak. Kerry a nagykövetséget több mint 54 év után hivatalosan megnyitó szertartáson kétszer is spanyolra váltott a kubai televízió által is élőben közvetített beszédében.
„Nincs mitől félni” – mondta spanyolul a külügyminiszter, rámutatva, hogy a diplomáciai nyitás mindkét ország számára hasznos. John Kerry – az Egyesült Államok első külügyminisztere, aki 1945 óta a karibi szigetországba látogatott – hangsúlyozta, hogy Kuba jövőjét maguknak a kubaiaknak kell alakítaniuk, de rámutatott, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni az emberi jogok védelmében. Havanna részéről politikai nyitást sürgetve rámutatott: az amerikai kormánynak továbbra is az a meggyőződése, hogy „Kuba érdekeit a valódi demokrácia szolgálja, amelyben az emberek szabadon választhatják meg vezetőiket, fejezhetik ki gondolataikat és gyakorolhatják vallásukat”.
Az amerikai zászlónak felvonásán, amely egyben a két ország hidegháborús szembenállásának lezárását is jelképezte, részt vett ugyanaz a három volt amerikai tengerészgyalogos, aki több mint fél évszázaddal ezelőtt leeresztette azt.
Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én jelentette be, hogy a két ország a kétoldalú viszony normalizálására fog törekedni. Az amerikai kormány az év eleje óta enyhített a John F. Kennedy elnök által 1962-ben bevezetett és 1996-ban a Helms-Burton-törvényben megerősített gazdasági embargón – ennek teljes feloldása a kongresszus kompetenciája – és levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Obama és Castro áprilisban az amerikai államok panamai csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott egymással.
A havannai amerikai érdekképviselet, amely 1977 óta a svájci nagykövetség részeként működött, július 20-án nyerte vissza a nagykövetségi rangját. Ugyanazon a napon, mint a Kuba washingtoni diplomáciai missziója, amelynél már akkor felvonták a kubai lobogót, Bruno Rodriguez külügyminiszter jelenlétében.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Catherine Belton is terjesztette a már többször cáfolt ellenzéki narratívát, amely szerint Szijjártó Péter az oroszoknak szivárogtatott az uniós ülésekről.
Elkezdődni ugyanis valójában akkor kezdődött el, amikor az Egyesült Államok Venezuelában lekapcsolta Nicolás Maduro elnököt, és megkezdődött a rezsim méretre vágása. Kohán Mátyás írása.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Ők a következők.
