Világrendszerváltás jön, és a siker kulcsa a semlegesség – kínai politológus a Mandinernek
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
A japán miniszterelnök elődeivel ellentétben nem kért bocsánatot Japán II. világháborús bűnei miatt az ország fegyverletételének 70. évfordulóján
„A lakosság nyolcvan százaléka a II. világháború után született. Nem engedhetjük, hogy gyerekeink, unokáink és a jövendő generációk is bocsánatot kérjenek azért a háborúért, amihez semmi közük sincs” – mondta a japán miniszterelnök. Abe Sinzó beszédét különösen várták, mert Japánnak némileg enyhült az utóbbi időben a Kínával és Dél-Koreával fennálló addig hűvös viszonya.
Eközben Tokióban idős asszonyok egy csoportja tüntetett, akiket a II. világháború alatt megszállt területeken prostitúcióra kényszerítettek, és a mai napig semmilyen kárpótlást nem kaptak a japán államtól.
Közben Kínában az évfordulóra emlékezés jegyében japán háborús bűnösök vallomásait teszik közzé a Kínai Állami Archívumok Központi hivatalának honlapján.
Az iratok többségükben a japán megszállás idején a kínaiakkal szemben elkövetett gyilkosságok, atrocitások, mérgezések, az élő embereken végzett biológiai- és vegyifegyver-kísérletek személyes, megélt történetei.
A kommunista Kína 1949-es kikiáltását követően több japán katona ellen is vádat emeltek: 47-en a fogságban meghaltak, többeket szabadon engedtek, végül 45 japán katonát ítéltek el 8-20 év közti szabadságvesztésre háborús bűntettek miatt.
Különböző háborús tetteikért japán katonáknak 1946 és 1951 között Ausztráliában, Franciaországban, Hollandiában, a Fülöp-szigeteken, a Szovjetunióban, Új-Zélandon, Kanadában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is kellett felelniük. Japánon kívül nagyjából 5600 katona ügyében jártak el, összesen 2200 bírósági tárgyaláson, ezeken körülbelül ezer halálos ítélet született.