A Der Spiegel információi szerint a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények kevésbé szigorú takarékosságot várnak el Athéntól, mivel belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem elérhetőek az eredeti célok. Az újság szerint a lazítás felveti azt a kérdést, hogy nem lenne-e mégis szükség az adósság egy részének elengedésére.
A korábban tervezettnél kevésbé szigorú takarékosságot várnak el az athéni vezetéstől a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények, mert belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem lehet elérni az eredeti célokat – írta a Der Spiegel.
A német hírmagazin szombaton megjelenő számából pénteken előzetesen ismertetett beszámoló szerint a nemzetközi intézmények korábban trojkának nevezett csoportja – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – jelentékeny lazítást tervez. Korábban az volt az elvárás, hogy a görög kormány adósságszolgálat nélkül számítva 1 százalékos többlettel zárja a költségvetést az idén. Most viszont az intézmények úgy vélik, hogy ez a cél az utóbbi hónapokban indult gazdasági visszaesés miatt nem tartható, így a teljesítését nem is várják el.
A Der Spiegel szerint az intézmények a következő évekre is a korábban meghatározottnál kisebb többletet követelnek meg, mert nem akarják, hogy a takarékoskodás miatt tovább mélyüljön a recesszió. Az új tervek alapján 2016-ra 2 százalék helyett 1 százalékos elsődleges – adósságszolgálati terhek nélkül számított – költségvetési többletet írnak elő, és 2017-re is alacsonyabb többletet várnak el, mint az eddig megjelölt 3 százalék. Az intézmények szerint az is kérdéses, hogy teljesíthető-e a 2018-ra kitűzött 3,5 százalékos többlet.
A lazítás azonban megkérdőjelezi az államadósság törlesztésének hosszabb távú fenntarthatóságát – hiszen minél kisebb az elsődleges többlet, annál kevesebbet lehet a költségvetési forrásokból a tartozások visszafizetésére fordítani –, holott az IMF éppen az adósságszolgálat fenntarthatóságának biztosításához köti a részvételét az újabb, harmadik mentőprogramban. A takarékossági szigor lazítása révén így tovább folytatódhat a vita arról, hogy vajon nem lenne mégiscsak szükség a görög államadósság egy részének elengedésére, leírására – írta a Der Spiegel.
A várhatóan 86 milliárd eurós új mentőprogramról a tervek szerint még pénteken elkezdik az egyeztetést Athénban a hitelező intézmények szakértői és a görög kormány képviselői.
A német kormány álláspontja szerint az euróövezet működését szabályozó előírások nem teszik lehetővé, hogy a tagok elengedjék az egymásnak nyújtott hitelek törlesztését, vagy átvállalják egymás adósságát. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter éppen erre hivatkozva javasolta, hogy Görögország ideiglenesen adja fel euróövezeti tagságát.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
