A Der Spiegel információi szerint a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények kevésbé szigorú takarékosságot várnak el Athéntól, mivel belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem elérhetőek az eredeti célok. Az újság szerint a lazítás felveti azt a kérdést, hogy nem lenne-e mégis szükség az adósság egy részének elengedésére.
A korábban tervezettnél kevésbé szigorú takarékosságot várnak el az athéni vezetéstől a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények, mert belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem lehet elérni az eredeti célokat – írta a Der Spiegel.
A német hírmagazin szombaton megjelenő számából pénteken előzetesen ismertetett beszámoló szerint a nemzetközi intézmények korábban trojkának nevezett csoportja – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – jelentékeny lazítást tervez. Korábban az volt az elvárás, hogy a görög kormány adósságszolgálat nélkül számítva 1 százalékos többlettel zárja a költségvetést az idén. Most viszont az intézmények úgy vélik, hogy ez a cél az utóbbi hónapokban indult gazdasági visszaesés miatt nem tartható, így a teljesítését nem is várják el.
A Der Spiegel szerint az intézmények a következő évekre is a korábban meghatározottnál kisebb többletet követelnek meg, mert nem akarják, hogy a takarékoskodás miatt tovább mélyüljön a recesszió. Az új tervek alapján 2016-ra 2 százalék helyett 1 százalékos elsődleges – adósságszolgálati terhek nélkül számított – költségvetési többletet írnak elő, és 2017-re is alacsonyabb többletet várnak el, mint az eddig megjelölt 3 százalék. Az intézmények szerint az is kérdéses, hogy teljesíthető-e a 2018-ra kitűzött 3,5 százalékos többlet.
A lazítás azonban megkérdőjelezi az államadósság törlesztésének hosszabb távú fenntarthatóságát – hiszen minél kisebb az elsődleges többlet, annál kevesebbet lehet a költségvetési forrásokból a tartozások visszafizetésére fordítani –, holott az IMF éppen az adósságszolgálat fenntarthatóságának biztosításához köti a részvételét az újabb, harmadik mentőprogramban. A takarékossági szigor lazítása révén így tovább folytatódhat a vita arról, hogy vajon nem lenne mégiscsak szükség a görög államadósság egy részének elengedésére, leírására – írta a Der Spiegel.
A várhatóan 86 milliárd eurós új mentőprogramról a tervek szerint még pénteken elkezdik az egyeztetést Athénban a hitelező intézmények szakértői és a görög kormány képviselői.
A német kormány álláspontja szerint az euróövezet működését szabályozó előírások nem teszik lehetővé, hogy a tagok elengedjék az egymásnak nyújtott hitelek törlesztését, vagy átvállalják egymás adósságát. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter éppen erre hivatkozva javasolta, hogy Görögország ideiglenesen adja fel euróövezeti tagságát.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Magyarország lépései a finanszírozás feloldására „nem egészen olyanok, amilyeneket reméltünk”, mondta Piotr Serafin uniós költségvetési biztos. Megérkezett a kormány reakciója!
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
