Megkezdődött Nagy-Britanniában a választás, amely nagyban meghatározhatja nem csupán az ország, de Európa jövőjét is. A David Cameron vezette konzervatívok és Ed Miliband Munkás Párja között kiélezett küzdelem folyik, míg a Skót Nemzeti Párt megszerezheti a neki járó maximális 59 képviselői helyét a londoni alsóházban.
A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra – közép-európai idő szerint 8 és 23 óra – között voksolhat egyéni jelöltekre. Az esti zárás pillanatában a BBC a tervek szerint exit poll becslést közöl az eredményről; a véglegesnek tekinthető eredmények a szavazatok összeszámlálása alapján péntek délutánig várhatók.
A parlamenti választásokkal egy időben Angliában – Londonon kívül – csaknem mindenhol helyhatósági választásokat is tartanak; ezeken kilencezer tanácsi képviselői hely sorsa dől el. Az előző, 2010-es brit parlamenti választásokon 65 százalékos volt a részvételi arány. Az előzetes becslések szerint a 650 tagú alsóház személyi összetételének több mint az egyharmada megújul. Az alsóházi képviselők dologi kiadásait ellenőrző felügyeleti szerv várakozása alapján 235 új képviselő jut mandátumhoz a következő parlamentben, egyrészt számos eddigi képviselő visszavonulása, másrészt a választói preferenciák jelentős átrendeződése miatt. A legutóbbi felmérések arra vallanak, hogy például a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői hely akár mindegyikét elnyerheti. Az SNP-nek az eddigi parlamentben hat alsóházi képviselője volt.
A brit belpolitika utóbbi évtizedeinek prominens nevei közül nem indul az idei választásokon Gordon Brown volt munkáspárti miniszterelnök, William Hague egykori konzervatív párti külügyminiszter, Sir Menzies Campbell, a Liberális Demokraták volt vezetője, Jack Straw, a Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja, egykori belügy- és külügyminiszter, Alistair Darling, Brown kormányának volt pénzügyminisztere, David Blunkett volt munkáspárti belügyminiszter, és Sir Malcolm Rifkind, a Konzervatív Párt tekintélyes képviselője, aki a korábbi tory kormányokban védelmi és külügyminiszter is volt. David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő nemrégiben közölte, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha a csütörtöki választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mindenki az energiaellátás nagy problémájával küzd.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Világszerte milliók látták azt a felvételt, amelyen az úgynevezett saría rendőrség tagjai kergetnek ajatollah-ellenes tüntetőket Manchester utcáin, miközben a rendőrség tétlenül nézi az esetet.
Úgy tűnik, a helyzet rosszabb, mint bárki gondolta volna. Sikeresen lecsaptak az irániak a brit támaszpontra.
Az európai vezetők már évek óta tolják a háborús retorikát.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is reagált a Tisza-vezér nyilvánosságra került háborús hangfelvételére.
