Tényleg kellemesebb lenne a folyton háborús Izrael, mint Franciaország?
Nem azt mondtam, hogy biztonságosabb. Csak azt, hogy kellemesebb. Az ugyanis elég kellemetlen, ha fenyegetnek, amiért kipában mész az utcán. Izrael nem tudja megoldani minden zsidó problémáját szerte a világon, de otthont adhat.
Nem Herzl Tivadar volt az első, aki felvetette a zsidó állam gondolatát. Miért fontos ő annyira, hogy külön könyvet írt róla?
Tényleg nem ő volt az első, de akik megelőzték a 19. században, azok könyveket és pamfleteket írtak, míg Herzl az infrastruktúrát, a szervezetet, mozgalmat is megteremtette. 1897-ben az ő hívására tartották az első cionista kongresszust Bázelben. Van más ok is, amiért Herzl kiemelkedően fontos. Ősújország című könyve, amely 1903-ban jelent meg, azt írja le, hogyan működik majd a zsidó állam 1923-ban. Kevés nemzeti mozgalmat ismerek, amely nem csak deklarációkkal rendelkezik, hanem egy könyvben megírt utópiával arról, hogyan működik majd a még meg sem alapított saját állam. A témák pedig, amelyeket Herzl az Ősújországban felvetett, máig meghatározzák Izrael mindennapjait.
Melyek ezek?
Az egyik ilyen az egyenlő állampolgárság elve. Herzl meg volt győződve róla, hogy az araboknak is egyenlő jogok járnak és részt kell majd kapniuk Izrael kormányzásában is. Ez máig téma.
Főleg olyankor, amikor Lieberman izraeli külügyminiszter illojális arabok lefejezésének szükségességét pendíti meg.
A cionizmus víziója az önrendelkezés jogából és a kisebbségek védelméből fakad. De hogy tovább lépjünk: Herzl nem volt szocialista. Burzsoá, liberális gondolkodó volt,gazdaságilag amolyan harmadik utat festett le, amely a kapitalizmusból a szabadságot és a kezdeményezést, a szocializmusból az egyenlőséget és igazságosságot venné át.
Nehéz feladat.
Az, de máig téma. A harmadik az állam és a vallás kapcsolata. Máig bonyolult kérdés ez is. Mindhárom kérdés tehát, amelyről több mint száz éve írt, meghatározza Izrael mindennapjait most is.
Herzl „magyarságának” volt bármilyen jelentősége a tevékenységére?
Herzl Pesten született, 18 éves koráig itt élt, haláláig tökéletesen beszélt magyarul - egyrészt ezért örülök, hogy most magyarul is megjelent a róla írott könyvem. Herzl hazája mindenesetre az Osztrák-Magyar Monarchia volt. A liberális, soknemzetiségű, sokvallású birodalom, amelynek problémáit azonban jól látta. Cseh- és Morvaországban például a németül és a csehül beszélők közötti ellentéteket, az éledő nacionalizmust szerte a birodalomban. Herzl tudta tehát, hogy kemény kihívások fogják érni a Habsburg-birodalmat, s hogy eljön a pillanat, amikor minden nemzet saját országot akar majd. S hogy akkor a különféle nemzetek kereszttüzében a zsidóknak nem marad hazájuk.
Egyrészt azért örül, hogy magyarul is megjelent a könyv - mondta az imént. Másrészt miért?
Másrészt azért, mert bár Lengyelországban születtem és Izraelben nőttem fel, nekem is vannak magyarországi gyökereim. Az egyik nagyapám 1892-ben békéscsabai nőt vett feleségül, ő lett az apai nagyanyám. Apám még beszélt magyarul. Én már nem, de ez a másik, személyes ok, amiért örülök a magyar kiadásnak.