Karsai László és a történelmi tények
Az alábbiakban szeretném történészként, a cionizmus történetének kutatójaként korrigálni legnagyobb tévedéseit írásában.
Ft
Ft
25°C
17°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 01.
hétfő
„Izrael sikertörténet” – Shlomo Avineri a Mandinernek
2015. április 28. 14:17
1948-ban egyértelműen a zsidó állam volt a gyengébbik fél, de ma Izrael jobb helyzetben van, mint valaha; Obama és Netanjahu viszont tényleg nem bírják egymást – mondja a Mandinernek Shlomo Avineri. Az 1933-as születésű izraeli politológus professzorral a 22. Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk abból az alkalomból, hogy magyarul is megjelent Herzl Tivadarról és a zsidó állam alapításáról írt könyve. Interjúnk.
2015. április 28. 14:17
Ön már Izraelben élt 1948-ban, amikor megalapították az államot. Emlékszik arra a napra?
Hogyne. A Herzl Tivadarról elnevezett városban, Herzlijában nőttem fel, közel Tel-Avivhoz. Péntek délután hallgattuk a rádiót, amikor a függetlenséget kikiáltotta Ben Gurion. Apám felnézett és megkérdezte: kikiáltották? Mondtam, igen. Oké, mondta és dolgozott tovább. Nagyon drámai, egyúttal rendkívül hétköznapi is volt az a pillanat.
Mi volt drámai?
A másnap. Önkéntesként dolgoztam akkoriban, szóval másnap, szombaton, május 15-én az elsősegély-nyújtó helyen voltam. Azon a reggelen volt az első egyiptomi támadás. Láttam sérült egyiptomi pilótát, aki aztán a rendőrségre került.
Ifjoncként támogatta a zsidó állam létrehozását?
15 éves voltam, középiskolás, szóval nem nagyon számított, támogatom-e, de az biztos, hogy fontos téma volt. Született ugyanis egy ENSZ-döntés 1947 novemberében arról, mi lesz, amikor a brit mandátum véget ér. Két állam létrehozásáról döntöttek, egy zsidó és egy arab államéról. A zsidó közösség elfogadta ezt, az arab közösség nem. A nemzetközi legitimáció tehát megvolt, de a környező arab államok és Palesztina arab közösségének ellenkezése miatt nem volt egyértelmű, lesz-e elég erőnk, hogy megvédjük az államunkat.
Ma is ez a helyzet, nem?
Akkoriban 700 ezer zsidó volt Palesztinában, ma pedig 8 millió ember, abból 6 millió zsidó. Izrael sikertörténet. Sikerült megvalósítani azt a gondolatot, hogy a zsidóknak is joguk van a saját államukban élni. Nem volt egy békés napunk sem nagyon sokáig, de ma két arab országgal is békében élünk már: Egyiptommal, a legnagyobb és legjelentősebb arab országgal, amely korábban három háborút is vívott ellenünk, de Jordániával is. Van egy másfél évtizedes egyezményünk a palesztinokkal, amely persze nem működik mindig problémamentesen, de először van olyan helyzet, hogy nem vagyunk totális összeütközésben minden környező országgal. Szíria pedig, amely korábban szintén hadat viselt ellenünk, szétesőben van. 1948-ban egyértelműen mi voltunk a gyengébbik fél. Ma nem ez a helyzet.
Az Egyesült Államok segítsége ehhez alighanem nélkülözhetetlen. Megmarad a támogatás azok után is, hogy Obama elnök és Netanjahu miniszterelnök látványosan nem bírják egymást?
Az Egyesült Államok támogatása nagyon fontos, de nem mi vagyunk az egyetlen szövetségesük a Közel-Keleten. Ott van Szaúd-Arábia, a Perzsa-öböl országai. Nekik tehát egyensúlyozniuk kell. Az USA és Izrael sosem értett egyet mindenben. Például a ciszjordániai zsidó telepeket vagy Kelet-Jeruzsálem elfoglalását is ellenezte az Egyesült Államok. A személyek jelentőségét viszont nem kell eltúlozni. Egyértelmű, hogy Obama és Netanjahu nem szívlelik egymást, ami jó alap a tévés, szappanoperás megközelítésekhez, de a stratégiai érdekek nagy része egyezik. Ha nem is az összes.
Ön szerint kinek van igaza?
Nem mondom meg, kire szavaztam, de annyit elárulhatok, hogy nem Netanjahura.
Van még értelme ma a cionizmusnak, vagy az már csupán egy történelmi mozgalom a múltból? Ha ugyanis minden zsidó Izraelbe menne hirtelen Európából és Amerikából is, elég nagy gondjaik lennének.
A cionizmus sosem mondta, hogy minden zsidónak Izraelbe kell mennie. Annyit állított, hogy kell lennie egy helynek, egy államnak, ahová mehetnek zsidók, ha üldözik őket ott, ahol élnek. A cionizmus az önrendelkezés jogáról szól.
Azért vallásos zsidó közösségek szokták mondani, hogy Izraelben kell élni.
Vannak, akik a cionizmust összekötik a háromezer éves vallási hagyománnyal, ők ugyanakkor kisebbségben van Izraelben. A legtöbben nem vallási alapon zsidók, hanem a zsidó nemzet részének érzik magukat. Izrael ennek az ideológiának a szülötte. Tavaly 12 ezren érkeztek Izraelbe Franciaországból, ahol félmillió zsidó él. Az a fontos, hogy ha ott vagy másutt üldözik őket vagy csak kellemetlen a légkör, legyen hova menniük. A cionizmus tehát nem a múlté.
Tényleg kellemesebb lenne a folyton háborús Izrael, mint Franciaország?
Nem azt mondtam, hogy biztonságosabb. Csak azt, hogy kellemesebb. Az ugyanis elég kellemetlen, ha fenyegetnek, amiért kipában mész az utcán. Izrael nem tudja megoldani minden zsidó problémáját szerte a világon, de otthont adhat.
Nem Herzl Tivadar volt az első, aki felvetette a zsidó állam gondolatát. Miért fontos ő annyira, hogy külön könyvet írt róla?
Tényleg nem ő volt az első, de akik megelőzték a 19. században, azok könyveket és pamfleteket írtak, míg Herzl az infrastruktúrát, a szervezetet, mozgalmat is megteremtette. 1897-ben az ő hívására tartották az első cionista kongresszust Bázelben. Van más ok is, amiért Herzl kiemelkedően fontos. Ősújország című könyve, amely 1903-ban jelent meg, azt írja le, hogyan működik majd a zsidó állam 1923-ban. Kevés nemzeti mozgalmat ismerek, amely nem csak deklarációkkal rendelkezik, hanem egy könyvben megírt utópiával arról, hogyan működik majd a még meg sem alapított saját állam. A témák pedig, amelyeket Herzl az Ősújországban felvetett, máig meghatározzák Izrael mindennapjait.
Melyek ezek?
Az egyik ilyen az egyenlő állampolgárság elve. Herzl meg volt győződve róla, hogy az araboknak is egyenlő jogok járnak és részt kell majd kapniuk Izrael kormányzásában is. Ez máig téma.
Főleg olyankor, amikor Lieberman izraeli külügyminiszter illojális arabok lefejezésének szükségességét pendíti meg.
A cionizmus víziója az önrendelkezés jogából és a kisebbségek védelméből fakad. De hogy tovább lépjünk: Herzl nem volt szocialista. Burzsoá, liberális gondolkodó volt,gazdaságilag amolyan harmadik utat festett le, amely a kapitalizmusból a szabadságot és a kezdeményezést, a szocializmusból az egyenlőséget és igazságosságot venné át.
Nehéz feladat.
Az, de máig téma. A harmadik az állam és a vallás kapcsolata. Máig bonyolult kérdés ez is. Mindhárom kérdés tehát, amelyről több mint száz éve írt, meghatározza Izrael mindennapjait most is.
Herzl „magyarságának” volt bármilyen jelentősége a tevékenységére?
Herzl Pesten született, 18 éves koráig itt élt, haláláig tökéletesen beszélt magyarul - egyrészt ezért örülök, hogy most magyarul is megjelent a róla írott könyvem. Herzl hazája mindenesetre az Osztrák-Magyar Monarchia volt. A liberális, soknemzetiségű, sokvallású birodalom, amelynek problémáit azonban jól látta. Cseh- és Morvaországban például a németül és a csehül beszélők közötti ellentéteket, az éledő nacionalizmust szerte a birodalomban. Herzl tudta tehát, hogy kemény kihívások fogják érni a Habsburg-birodalmat, s hogy eljön a pillanat, amikor minden nemzet saját országot akar majd. S hogy akkor a különféle nemzetek kereszttüzében a zsidóknak nem marad hazájuk.
Egyrészt azért örül, hogy magyarul is megjelent a könyv - mondta az imént. Másrészt miért?
Másrészt azért, mert bár Lengyelországban születtem és Izraelben nőttem fel, nekem is vannak magyarországi gyökereim. Az egyik nagyapám 1892-ben békéscsabai nőt vett feleségül, ő lett az apai nagyanyám. Apám még beszélt magyarul. Én már nem, de ez a másik, személyes ok, amiért örülök a magyar kiadásnak.
A torpedóromboló és a törpedoromboló
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Egyre több család tér haza Nyugat-Európából – külön oktatási program indul a gyermekeiknek
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Megtalálták a Hamász egyik magyar-izraeli túszának holttestét
„Ilan bátorságot és nemes szellemet mutatott, amikor azon a sötét napon a terroristák ellen harcolt” – közölte Izrael elnöke.
Kettészakadt Európa: egyértelművé vált, melyik tábort erősíti Magyarország
Külföld
Olaszország és Csehország is hazánkhoz hasonló álláspontot képvisel.
Azok a zsidók, akik meg akarnak maradni a baloldalon, úgy járnak, mint Mohamed koporsója – se itt, se ott nem lesznek
Egyre több magyar zsidó ismeri fel, hogy a tömeges muszlim bevándorlás életveszélyes az európai zsidóság számára. Veszprémy László Bernát írása.
Németország fékez, Magyarország gyorsít, azaz az autóipar új térképe
Miközben Németországban gyárak zárnak be és tízezrek veszítik el állásukat, Győrben és Debrecenben dübörög az autóipar. A centrum roskadozik, a periféria erősödik. Ritkán látott fordulat ez az európai autóiparban. Sebestyén Géza írása.
Leáldozóban Zelenszkij csillaga? Kényszerpályákon az ukrán elnök
A mostani helyzet Zelenszkij karrierjét így vagy úgy, de felemészti majd.
Összesen 236 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
antioxi
2015. április 28. 19:51
Izrael állam ide, cionizmus oda, a zsidók kétségtelenül a legellenszenvesebb náció az egész világon.
Mi az oka?!
Válasz erre
7
0
krotak
2015. április 28. 19:11
Ez komoly dolog, mellyel nem kellene poénkodni. Magát megnevezni nem kívánó szavahihető embertől tudom: csonka Magyarországon 230 ezer zsidó élt a negyvenes években. Közülük 600 ezren elpusztultak a haláltáborokban, a túlélő 400 ezer meg szovjet segítséggel összehozta azt, ami 1919-ben nem sikerült. (Te jó ég, lehet, hogy szükségem lenne valami vörös farokra?) ha valaki följelent, azzal fogok védekezni, hogy a kocsmában mondta ezt egy májzsugorban elhunyt volt ügyvéd.
Válasz erre
5
2
dick52
2015. április 28. 18:19
Ha nem Palesztina karara tortent volna minden, talan meg szep is lenne.
A ll. vilaghaboru utan, gondolom, egyfajta karpotlas volt. Csakhat azota is karpotlas van. Mindegy milyen jogcimen.
Válasz erre
1
1
justiceforhungary
2015. április 28. 17:51
duzur 2015. április 28. 16:55
1
@respondent
''A Gázai események elött, soha nem zsidóztál, ugye?''
shalom haver,
te sem tartasz a magyarokkal ugye ?
Válasz erre
2
0