Netanjahu pártja, a Likud huszonkilenc, fő ellenfele, a baloldali Cionista Unió huszonnégy mandátumot szerzett az izraeli választásokon kedden. A jobboldali pártoknak összesen ötvenhét mandátuma van, Netanjahu el is kezdte a koalíciós tárgyalásokat. A harmadik helyre az arab pártok közös listája futott be tizennégy mandátummal.
A Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobbközép Likud jelentősen, öt mandátummal legyőzte a balközép Cionista Tábort a keddi izraeli parlamenti választáson a szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján. A választáson a szavazásra jogosultak 71,8 százaléka vett részt.
A szerda reggel ismertetett eredmények szerint a Likud 29, a Cionista Tábor 24 mandátumot szerzett a 120 fős törvényhozásban, a kneszetben. A jobboldali pártok tömbje is meghatározó erőfölénybe került a kneszetben, bár a megszerzett 57 mandátummal abszolút többségre nem tett szert. Netanjahu reggel bejelentette, hogy a lehető leghamarabb megpróbálja felállítani negyedik, jobboldali pártokból álló kormányát.
A harmadik legnagyobb politikai erő az arab pártok közös listája lett tizennégy parlamenti hellyel, őket két centrista párt, a Jes Atíd (Van Jövő) és a Kulánu (Mindannyian) követi tizenegy és tíz mandátummal. Naftali Bennet telepeseket támogató jobboldali pártja, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nyolc mandátumot szerzett, a keleti vallásosok Sasz pártja és az askenázi vallásosok Egyesült Tóra pártja hetet-hetet, Avigdor Liberman jobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű pártja pedig hatot.
Rajtuk kívül csak a balliberális, négy mandátumra gyengült Merec párt tudta átlépni a tavaly 3,25 százalékra emelt bejutási küszöböt, s Zahava Galon, a párt vezetője az eredmények ismeretében szerda reggel benyújtotta lemondását.
Az exit pollok egyenlőséget mutattak
A választás előtt még úgy tűnt, a Cionista Tábor lesz a legnagyobb erő a kneszetben, a voksolás utáni exit pollok pedig teljes egyenlőséget, 27-27 képviselői helyet jósoltak.
Netanjahu az exit poll-eredmény kihirdetése után azonnal telefonált is Naftali Bennetnek, a Bájt Hajehudi vezetőjének, amint azt győzelme esetére kilátásba helyezte. Felhívta már a Jiszráél Béténu és a Kulánu képviselőit is, de a Kulánu és az Egyesült Tóra párt arra kérte, hogy várjon szerdáig a koalíció megalakítását célzó erőfeszítéseivel.
A közös arab lista vezetői szintén ünnepeltek, hiszen pártjuk - az arab lakosság 1999 óta legmagasabb részvételével - minden bizonnyal a harmadik legnagyobb politikai erő lett tizenhárom képviselővel a kneszetben. „Történelmi pillanatban vagyunk” – jelentette ki a listát vezető Ájmán Ode. „Meg fogjuk akadályozni, hogy Netanjahu alakítson kormányt” – tette hozzá.
A Cionista Tábor főhadiszállásán ugyanakkor elbizonytalanodtak a párt támogatói. A pártot vezető Jichák Hercog is megkísérli egy koalíció megteremtését, de a Kulánut vezető Móse Kahlon őt is elutasította, és arra kérte, hogy a végleges eredmények csütörtöki kihirdetéséig ne kezdjenek tárgyalásokat.
A Cionista Tábor egyik politikusa, Ámosz Jedlin szerint „semmi sem zárult le”. Ő is azt kérte, hogy várják meg a végeredményt. „Döntetlen született, és Móse Kahlon kezében van a helyzet megoldásának kulcsa” – nyilatkozott.
Budapesten került sor a harmadik Pro-Israel Summitra, ahol a felszólalók Izrael és Magyarország szövetségéről, a közel-keleti békéről, és az iszlamista kihívásról beszéltek. Beszámoló.
Egyedül Orbán Viktor reagált a hírre.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Senki nem akarja lefegyverezni a Hamászt, a terroristák viszont nem fogják önként feladni a fegyvereiket.
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
