Kompromisszumra törekszik a második világháborús jóvátétel témáját feszegető görög kormánnyal a német vezetés: egy szocdem kormánytag megemelné a Berlin által befizetendő összeget egy német-görög alapba.
Az Athén által követelt háborús jóvátétellel kapcsolatos kompromisszum első kísérletként a Berlin által egy német-görög alapba befizetendő összeg emelését javasolta csütörtökön a német kormány egyik tagja. „Ha a görög fél a kellő érdeklődéssel fogadja a javaslatunkat, kész vagyok (a 2014-ben létrehozott német-görög jövőalap) módosítására” — jelentette ki a szociáldemokrata Michael Roth külügyi államtitkár a Handelsblatt című gazdasági napilapnak nyilatkozva.
Roderich Kiesewetter konzervatív képviselő korábban már javasolta az alap költségvetésének növelését. Az alapba évente egymillió eurót fizetnek, és célja görögországi gazdasági és szociális programok finanszírozása. A német kormány többször is elutasított mindenféle jóvátételt, a Zöldek több vezetője azonban Athénnek szánt gesztusként a nácizmus áldozatait megsegítő alapítvány létrehozását szorgalmazta.
Az Alekszisz Ciprasz vezette, januárban hatalomra jutott Sziriza szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak. Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítása miatt járó jóvátételből, és a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás (Görögországban 11 milliárd euróra becsült) hitelből.
A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával - az úgynevezett kettő plusz négy szerződéssel - megszületett a második világháborút Európában hivatalosan lezáró dokumentum, és ebben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.
Rheinland-Pfalz egyik községe egy új szabállyal gyakorlatilag megtiltotta az AfD-tagok indulását az önkormányzati választáson, miközben az Alice Weidel vezette párt stabilan a legnépszerűbb Németországban.
Az EU és a G7 országai új szankciót fontolgatnak.
A német védelmi miniszter kifejezetten pozitívan értékelte a diákok tüntetését, mondván ez is azt jelzi, a tanulók érdeklődnek a sorkatonaság után.
Friedrich Merz kancellár már korábban kijelölte a célt, ami nem más, mint hogy Németország adja Európa legerősebb hadseregét.
„A 28 pontos béketerv valójában orosz diktátum” – mondta Judy Dempsey.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
„Profi” lett a jobboldal, sajnálkozott a Politico. Boris Kálnoky írása.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
