Új Szó: Mégis bíróság vár Malina Hedvigre

2015. február 03. 12:42

Mégis megtarthatják a Zsák-Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt indított eljárás bírósági tárgyalását a nyitrai bíróság döntése miatt – írja az Új Szó. A döntés zártkörű tárgyaláson született, indoklását még nem hozták nyilvánosságra.

2015. február 03. 12:42

Mégis megtarthatják a Zsák-Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt indított eljárás bírósági tárgyalását, mert a nyitrai kerületi bíróság felülbírálta a főügyészség vádindítványát elutasító tavaly decemberi döntést – közölte kedden az Új Szó című szlovákiai magyar nyelvű napilap.

A fiatal nő ellen – akit Nyitrán 2006-ban még diáklányként vallomása szerint azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán – 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség, mert megveretése ügyében a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy a nő vallotta.

Ennek az eljárásnak a részeként tavaly áprilisban vádemelést kezdeményezett a szlovák főügyészség a nyitrai járásbíróságon Zsák-Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt. A járásbíróság ezt tavaly decemberben elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy sérült a vádlott védelemhez való joga, mivel nem kapta kézhez a vádiratot magyar nyelven is, holott arra magyar állampolgárként joga lett volna, s erről a jogáról nem mondott le. Zsák-Malina Hedvig 2013 decemberében vette fel a magyar állampolgárságot, majd tavaly februárban Szlovákiából Győrbe költözött.

A nyitrai kerületi bíróság hétfőn a főügyészség panasza alapján másodfokon megsemmisítette az alárendelt nyitrai járásbíróságnak a főügyészség vádindítványát elutasító döntését, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a járási bíróságnak ki kell tűznie a tárgyalást – írta kedden az Új Szó, hozzátéve: a döntés zártkörű tárgyaláson született és indoklását még nem hozták nyilvánosságra.

Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két férfi megverte, a sértett vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák a rendőrség vizsgálatának eredménye alapján azzal vádolták meg, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.

2012 februárjában a szlovák kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt. Pozsony elismerte, a panaszos ügyében bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy sérülhettek a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. A Malina Hedviggel szembeni eljárás vizsgálati része azonban csak tavaly januárban zárult le. Ezt követte a tavaly áprilisi vádemelési javaslat, az ügy legújabb mozzanata pedig a főügyészség által kezdeményezett vádemelés elutasításának mostani felülbírálata.

Összesen 73 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
asszem
2015. február 03. 23:51
E gondjainkat közelebbről studírozandó, rájöttem arra, hogy a nemzeti érzés kialakulása és az elért művelődési szint között nagyon is komoly összefüggések lelhetők fel. Tehát, akinek nincs megfelelő szintű- elődeitől átörökölt- saját kiforrott kultúrája, mint volnának jelen esetünkben az a teljes Kárpát-medence szinten önfelépítő jelleggel önjáró módon érvényesülő magyar művelődés értékek, az ilyen kezdetleges kultúrákkal rendelkező népek minden időkben legtöbb csak önmaguk rövidúton való önön kezük általi megsemmisítésükre tudnak koncentrálni, és több semmi másra nem kaphatók. Vagyis a kárpát-medencei népek, mint az oláh, tót, szerb, ukrán, s így tovább egymagukban, magyar nyelvünk rendkívüli értékgeneráló, utolérhetetlen értelemműködés ösztönző hatása nélkül, nos, ezek az egyszerű gondolkodású népek másként csupán önmaguk, az eredeti, évezredes magyaros közegben megvalósítható képességeinek legfeljebb csupán bizonyos hányadát lesz módjuk elérni. És mi történik ezekkel a kárpát-medencei népekkel egy rájuk köszöntő szabadabb demokrácia körülményei között: a kezdeti, az elért önállósodás következtében első fázisban érzett eufória, az így számukra felkínálkozó nemzeti érték kiteljesítő készség lehetősége rendre megindítja népeinket, hogy különféle kísérletekbe bonyolódva eljussanak egy, funkcionális társadalmat összehozni képes tökéletesebb nemzeti önmagukhoz. De mindezen kísérletek már kezdetből sorra eredménytelenséget hoznak majd, így röviddel később az iniciális lelkesedés átcsap a teljes bizonytalanságba. És azon túl a nemzeti érzés legtöbb elért focieredmények szintjén tukmálhatók rá kárpát-medencei előemberi feleinkre. És ez volna a Kárpát-medence legfőbb működési szabálya: az őt alkotó népek a magyar nyelv önkéntes átvétele nélkül mindig is legtöbb a társadalmi nyomor legalján tengődni, kitéve a mindenkori nagyhatalmak időről-időre felmerülő rablási kedvének. Tehát vonjuk ki a magyar szót a kárpát-medencei övezet működési rendjéből, és máris egy sor minden időkben a végelmúlás határán vergődő újkori rabszolgatartó társadalmat kapunk eredményül. És erről volna szó: a tót, szerb, oláh és egyéb magyarellenes nacionalizmus nem létezik, ellenben az uniónak az a jelek szerint volna per pillanat a legfőbb érdeke, hogy jelenleg a határokon túlra kisebbségbe került magyarokat minden lehetséges eszközzel és módon összeugrasszák azokkal az itteni társnépekkel, akik nélkülünk, magyar szavunk nélkül, mindig is legfeljebb önmaguk halovány másolatai lehetnek. Az anyaországi magyar terrort lát a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és így tovább magyarokkal szemben, mire fel magyarországi honfitársunk azon mód az illető népekben véli felismerni a vad magyar-gyűlölő ellenséget. Holott a helyi, uniós biztosok által utasított „szakadár”titkosszolgálatokon kívül, igazából senkinek, de senkinek nem volna semmi baja a magyarokkal. Történik ez, mialatt ezzel egy időben a kárpát-medencei komplementer népek már most az esdik, sőt, kérve-könyörögve imádkoznak Jóistenünkhöz, hogy a magyar végre felébredjen, és akár hadsereggel is, de végre lerohanja az elfoglalt magyar országrészeket, hogy ily mód ők is eljuthassanak a legtisztább földi emberi érzéseket elhozni képes igazi szabadsághoz. Hogy alkalomadtán, miként is várnák a bvonuló magyar katonákat jelenlegi globalista kedvtelésből lett átmeneti kényszerelnyomóink: valódi virágesővel, mint az volt már egyszer pár évtizeddel ezelőtt. Malina Hedwig esete is az mondatja velünk, hogy adva vagyon nem kevés kárpát-medencei előemberi műveltséggel rendelkező népféleség, akiknek a vezetői az-uniós ukázra-érvényre jutó elnyomó zsarnoki viselkedésükkel állandó jelleggel sakkban tartják fennhatóságuk alá kisebbségbe rekedt magyarokat. Miközben párhuzamban velünk együtt saját fajtájuk is állandó terror alá kerül, hiszen ami uszítás a brüsszeli lakáj helyi hivatalosságok részéről ér rendszerint minket, az hatványozott formában fordul vissza ellenük saját nemzetük irányába. Ugyanis a valójában ők is már a kezdetektől egy és ugyanazt akarják, mint mi magyarok: Nagy-Magyarország mielőbbi visszaállítását, amely álompillanat annál inkább elodázódik majd még tovább, mígnem a mesterségesen, sajtón keresztül mesterségesen keltet ellenségkép-panelek a társadalom egészére levetítve mind gyakrabban egyre vadabb formákban fejthetik ki egységbomlasztó hatásukat.
kitiltott
2015. február 03. 22:44
kiváncsi vagyok ehhez mit szól majd a TASZ meg a Soros Army cigányvédői..
Csomorkany
2015. február 03. 20:51
Szimpátiatüntetést egyébként lehetne szervezni. De akkor már ne Budapesten, hanem Pozsonyban.
Barnabox
2015. február 03. 17:19
Miért ilyen töketlen ebben az ügyben a külügy? M. Hedvig megérdemelné, hogy egy emberként kiálljunk mellette!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!