Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Egy decemberi rendelet alapján visszakaphatják szlovák állampolgárságukat azok, akik a korábbi törvény alapján elvesztették azt: a kérvényekről a Belügyminisztérium dönt. A Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt szerint abszurd, törvénytelen és az önkényuralmi rendszerre emlékeztető a rendelet.
Abszurdnak, törvénytelennek és az önkényuralmi rendszerre emlékeztetőnek tartja a szlovák belügyminisztérium az állampolgárság visszaszerzését lehetővé tevő, februártól alkalmazni kezdett rendeletét a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. A párt vezető politikusai ezzel kapcsolatos álláspontjukat a pozsonyi törvényhozásban megtartott sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön.
A szlovák belügyminisztérium hétfőn kezdte meg annak a decemberben bejelentett miniszteri rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, amelynek alapján „államérdekből” az érintettek egy része, miután kérvényezte, visszakaphatja elveszített szlovák állampolgárságát. A kérvényeket a szaktárca bírálja el, az egyik megítélési szempont az, hogy az érintett személy az adott időpontban rendelkezett-e „bejegyzett” lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette.

„Az, hogy egy miniszter jóakaratán múlik, hogy valakinek visszaadja -e az állampolgárságát vagy nem, az nem egy demokratikus jogállamra jellemző, hanem csak a totalitárius rendszerekre” - mondta a szlovák belügy rendeletéről Gál Gábor a Most-Híd parlamenti képviselője.
Lucia Žitňanská a Most-Híd alelnöke, jogi szakértője a miniszteri rendeletről úgy vélekedett: az túllépi a törvény adta lehetőségeit mivel ellentétes az állampolgársági törvény más rendelkezéseivel és így megpróbálja felülírni azt a jogszabályt, amely jogi szempontból felette áll, ez pedig jogbizonytalanságot idéz elő. Žitňanská kifejtette: a jogbizonytalanság kétszeres, részint mivel az állampolgárságot visszaigénylők nem tudhatják, hogy visszakapják-e állampolgárságukat, másrészt pedig azért, mert ha kérvényük pozitív elbírálásban részesül is, akkor is fennáll az a helyzet, hogy jogállapotuk egy saját jogi kereteit túllépő rendelet alapján jött létre.
Žitňanská kitérő választ adott az MTI kérdésére miszerint, ha törvénytelennek tartják a miniszteri rendeletet, jogi úton is megtámadják-e azt. Gál Gábor ugyanerre a kérdésre azt mondta: az ezzel kapcsolatos döntést még megfontolják, ám jelenleg úgy vélik, ez nem lenne hatékony. Rámutatott: az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványukról - amelyet jogilag ő képviselt - négy év után hozott döntést az alkotmánybíróság, amely a tavaly szeptemberi döntéséről csak ezen a héten küldte el a végzést. Egy másik kérdésre adott válaszában ugyanakkor azt mondta: bár a rendeletet több szempontból is rossznak és jogellenesnek tartja, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyaroknak mégis ajánlani fogja, hogy éljenek a rendelet által nyújtott lehetőséggel.
A miniszteri rendeletről a Berényi József vezette felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) már annak tavaly decemberi bejelentésekor állást foglalt. Akkor úgy vélekedtek: az „szélsőséges cinizmusával a Beneš-dekrétumokat idézi” mivel azt mutatja, hogy Szlovákiának az áll érdekében, hogy visszaadja szlovák állampolgárságukat azoknak a szlovákoknak akik végleg el akarják hagyni az országot, ám nem áll érdekében hogy szlovák állampolgárok maradjanak az országban született, élő, dolgozó, adót fizető polgárai, ha azok magyarok.
A sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény alapján - amelynek jelenlegi formáját 2010 júniusában fogadták el - februárig már 984-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően. Ennek oka, hogy a magyar könnyített honosításra reagálva elfogadott szlovák jogszabály kimondja: „elveszíti” szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi.