Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Egy decemberi rendelet alapján visszakaphatják szlovák állampolgárságukat azok, akik a korábbi törvény alapján elvesztették azt: a kérvényekről a Belügyminisztérium dönt. A Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt szerint abszurd, törvénytelen és az önkényuralmi rendszerre emlékeztető a rendelet.
Abszurdnak, törvénytelennek és az önkényuralmi rendszerre emlékeztetőnek tartja a szlovák belügyminisztérium az állampolgárság visszaszerzését lehetővé tevő, februártól alkalmazni kezdett rendeletét a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. A párt vezető politikusai ezzel kapcsolatos álláspontjukat a pozsonyi törvényhozásban megtartott sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön.
A szlovák belügyminisztérium hétfőn kezdte meg annak a decemberben bejelentett miniszteri rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, amelynek alapján „államérdekből” az érintettek egy része, miután kérvényezte, visszakaphatja elveszített szlovák állampolgárságát. A kérvényeket a szaktárca bírálja el, az egyik megítélési szempont az, hogy az érintett személy az adott időpontban rendelkezett-e „bejegyzett” lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette.
„Az, hogy egy miniszter jóakaratán múlik, hogy valakinek visszaadja -e az állampolgárságát vagy nem, az nem egy demokratikus jogállamra jellemző, hanem csak a totalitárius rendszerekre” - mondta a szlovák belügy rendeletéről Gál Gábor a Most-Híd parlamenti képviselője.
Lucia Žitňanská a Most-Híd alelnöke, jogi szakértője a miniszteri rendeletről úgy vélekedett: az túllépi a törvény adta lehetőségeit mivel ellentétes az állampolgársági törvény más rendelkezéseivel és így megpróbálja felülírni azt a jogszabályt, amely jogi szempontból felette áll, ez pedig jogbizonytalanságot idéz elő. Žitňanská kifejtette: a jogbizonytalanság kétszeres, részint mivel az állampolgárságot visszaigénylők nem tudhatják, hogy visszakapják-e állampolgárságukat, másrészt pedig azért, mert ha kérvényük pozitív elbírálásban részesül is, akkor is fennáll az a helyzet, hogy jogállapotuk egy saját jogi kereteit túllépő rendelet alapján jött létre.
Žitňanská kitérő választ adott az MTI kérdésére miszerint, ha törvénytelennek tartják a miniszteri rendeletet, jogi úton is megtámadják-e azt. Gál Gábor ugyanerre a kérdésre azt mondta: az ezzel kapcsolatos döntést még megfontolják, ám jelenleg úgy vélik, ez nem lenne hatékony. Rámutatott: az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványukról - amelyet jogilag ő képviselt - négy év után hozott döntést az alkotmánybíróság, amely a tavaly szeptemberi döntéséről csak ezen a héten küldte el a végzést. Egy másik kérdésre adott válaszában ugyanakkor azt mondta: bár a rendeletet több szempontból is rossznak és jogellenesnek tartja, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyaroknak mégis ajánlani fogja, hogy éljenek a rendelet által nyújtott lehetőséggel.
A miniszteri rendeletről a Berényi József vezette felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) már annak tavaly decemberi bejelentésekor állást foglalt. Akkor úgy vélekedtek: az „szélsőséges cinizmusával a Beneš-dekrétumokat idézi” mivel azt mutatja, hogy Szlovákiának az áll érdekében, hogy visszaadja szlovák állampolgárságukat azoknak a szlovákoknak akik végleg el akarják hagyni az országot, ám nem áll érdekében hogy szlovák állampolgárok maradjanak az országban született, élő, dolgozó, adót fizető polgárai, ha azok magyarok.
A sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény alapján - amelynek jelenlegi formáját 2010 júniusában fogadták el - februárig már 984-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően. Ennek oka, hogy a magyar könnyített honosításra reagálva elfogadott szlovák jogszabály kimondja: „elveszíti” szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi.