Az ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy pénteken megkezdték a nehézfegyverzet visszavonását a kelet-ukrajnai válságövezetből. A minszki tűzszüneti megállapodás betartását az EBESZ ellenőrzi majd.
Az ukrán katonák megkezdték a nehézfegyverzet visszavonását a kelet-ukrajnai válságövezetből – jelentette be pénteken Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter. „Egyértelmű utasítást kaptunk a fegyverek visszavonására... Az ukrán katonák most megkezdték a visszavonás folyamatát” – mondta Klimkin az ukrán parlamentben.
A külügyminiszter hozzátette, hogy folynak már az egyeztetések az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel arról, hogy szervezet miként tudná maradéktalanul végrehajtani a csütörtöki minszki megállapodásból eredő feladatait – írta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
A külföldi fegyveres csoportok kelet-ukrajnai kivonásának időpontját még nem határozták meg, de dolgoznak rajta – mondta a miniszter. Mint mondta, megkapták a megerősítést a valamennyi fegyveres alakulat kivonására vonatkozó utasításról, konkrét időpont még nincsen, de dolgozni fognak folyamat időbeli keretein. Klimkin hozzátette: egyértelmű utasítást kaptak, hogy pénteken valamennyi foglyot engedjenek szabadon a másik fél által fogva tartottakért cserébe. Mint mondta, már ennek előkészítésén is dolgoznak.
A minszki tűzszüneti megállapodás értelmében az EBESZ-nek kell ellenőriznie a fegyvernyugvás betartását és a nehézfegyverzet visszavonását, illetve a külföldi fegyveres alakulatok, haditechnikai eszközök és zsoldosok kivonása Ukrajna területéről ugyancsak a szervezet felügyeletével történik.
Klimkin leszögezte, hogy a kelet-ukrajnai eseményekben részt vevők számára történő közkegyelmet kizárólag az ukrán parlament által pénteken tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetőinek adott kegyelemről nincsen szó. A miniszter az Interfax jelentése szerint hangsúlyozta, hogy semmilyen módon sem részesülhet közkegyelemben az, aki emberiesség elleni bűncselekményeket követett el. Hozzátette: ez azt az álláspontot egyértelműen hangsúlyozták a csütörtöki tárgyalásokon.
A minszki dokumentumhoz csatolt „megjegyzések” között az is szerepel, hogy büntetlenséget élveznek a Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteiben történt eseményekkel kapcsolatba hozható személyek. A Radikális Párt frakcióvezetőjének, Oleh Ljaskónak válaszolva – aki az kérdezte, ki hatalmazta fel a kijevi vezetést, hogy „Ukrajna alkotmányáról alkudozzon” – Klimkin kijelentette, hogy Ukrajna nem vállalt semmilyen kötelezettséget a Donyec-medencével kapcsolatos konkrét alkotmánymódosításokra. A külügyminiszter az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint leszögezte: a Donyec-medencei különleges rendszerre vonatkozó tárgyalásokat a legfelsőbb tanács által már elfogadott törvény, illetve ennek megvalósítása értelmében folytatják le.
A miniszter szerint a minszki megállapodásokban az áll, hogy a decentralizáció kérdéseit – a Donyec-medence tekintetében is – alkotmányreform keretében vizsgálják meg, és erre senki nem tett semmilyen kötelezettségvállalást a megállapodásban.
A megállapodás alkotmányreform végrehajtásáról is rendelkezik Ukrajnában. Az új alaptörvénynek a szöveg szerint 2015 végéig kell hatályba lépnie, illetve addig kell elfogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt is.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
