Tavaly február 20-án ötven ember halt meg a Majdanon a lövöldözésben. A BBC riportjában megszólal az egyik tüntető, aki elmondja: ő is lőtte a rendőröket az egyik épületből.
A tavaly februári tűzharcok számos áldozatot szedtek a Majdanon: a tüntetők azt bizonygatták, hogy a rendőrség és az akkori kormány a felelős az esetért. A BBC riportere azonban kiderítette: a lövések egy részét a Konzervatórium épületének második emeletéről adták le, amely a tüntetők kezén volt. Három rendőr halálosan megsebesült, ezután kezdték a rendőrök lőni a tüntetőket.
A BBC megszólaltatott egy férfit, aki a tüntetők oldalán vett részt a zavargásokban. Az álnéven Szergejnek nevezett férfi elmondta, hogy lőtte a rendőröket a Konzervatórium egyik erkélyéről: azt mondta, a lábukra célzott, elképzelhető, hogy valakinek a karját is eltalálta, de nem azért lőtt, hogy öljön. Azt is elmesélte, hogy tavaly február 19-én (egy nappal a lövöldözések kezdete után) megkereste őt egy férfi és fegyvereket ajánlott neki. Az egyiket el is fogadta és elrejtette a Postahivatal tetején, amely a Konzervatóriumhoz hasonlóan a tüntetők kezén volt.
Február 20-án reggel egy másik fegyveressel együtt húsz percen keresztül lőtték a rendőröket a Konzervatórium második emeleti erkélyéről.
Andrij Sevcsenko akkori ellenzéki parlamenti képviselő, a Majdan mozgalom egy tagja azt mondta a BBC-nek: aznap telefonhívást kapott a rohamrendőrök vezetőjétől, hogy valaki a Konzervatóriumból lövi az embereit, amely pedig a tüntetők kezén volt. Sevcsenko erre riasztotta Andrij Parubijt, aki a Majdan parancsnoka volt, jelenleg pedig az ukrán parlament alelnöke. Parubij azt mondta, hogy a legjobb embereiből álló csapatot küldött, hogy derítsék fel a Konzervatórium épületét, de nem találtak fegyvereseket az épületben.
Erre viszont máshogy emlékszik a BBC Szergejnek nevezett informátora. Mint mondta, épp újratöltött, mikor felrohantak hozzá és azt mondták neki: minden rendben, de most hagyja abba, amit csinál. Szergej meg van róla győződve, hogy Parubij emberei voltak, akik közbeléptek, bár az arcukat nem látta. Mint mondta, kikísérték az épületből, kocsival kivitték Kijevből, aztán szabadon engedték, hogy hazamenjen. Addigra három rendőr már halálosan megsebesült, és megkezdődött a tüntetők tömegmészárlása.
A majdani mészárlás kapcsán három embert tartóztattak le, mindhárman rohamrendőrök. Őket harminckilenc ember megölésével gyanúsítják, viszont további egy tucat tüntető, és három rendőr is életét vesztette.
Az áldozatok ügyvédei és ügyészségi források azt mondták a BBC-nek: ha olyan halálesetek kapcsán kellene nyomozni, amelyeket nem a rohamrendőrség okozott, olyankor a bíróságok egyszerűen blokkolják az ügyet.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
„Fogalmuk nincs róla, mi vár ránk, ha az idegen szolgálatok a hazai ügynökeik segítségével sikeresen megbontják az ország biztonságát szolgáló fegyveres szerveket” – írta Mandula Viktor.
A felvételek egy olyan mozzanatot mutatnak, amely több kérdést is felvet a felszereltséggel kapcsolatban.
Magyarországról csak rövid ideig válhat láthatóvá.
Az ember sokszor hal meg egy élet alatt. Meghal egy szerep, egy kapcsolat, egy elképzelés önmagáról. És minden ilyen halál után ott a kérdés: van-e még bennem erő újrakezdeni? Csender Levente írása.
