Londoni pénzügyi elemzők nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy idén elhagyja az eurózónát Görögország. Az országban előrehozott választások lesznek, és úgy tűnik, hogy a takarékossági politikát elvető Sziriza párt a legnépszerűbb.
A görög belpolitikai válság és az előre hozott választások várható eredménye miatt nőtt a kockázata annak, hogy Görögország az idén távozik az euróövezetből – vélekedtek csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló, átfogó világgazdasági prognózisát.
A csütörtökön ismertetett 2015-ös előrejelzésben a CEBR londoni elemzői elismerik, hogy a görög eurótagság megszűnését már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban a hamarosan esedékes soron kívüli választások, és az a tény, hogy a közvélemény-kutatásokat a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető Sziriza párt vezeti, megnöveli e forgatókönyv idei megvalósulásának esélyét.
A Fitch londoni elemzői szerint a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalások jó eséllyel a választások utáni időszakig leállnak, és addig nem várható az sem, hogy Görögország előtt ismét megnyíljanak a külső tőkepiacok. A hitelminősítő szerint ebben a környezetben a görög kormány pénzügyi helyzete már nyárra feszültté válhat, még akkor is, ha a költségvetést egyébként sikerülne szoros ellenőrzés alatt tartani.
A másik fő kockázat a Fitch elemzői szerint az, hogy kiújul a tőkemenekítés a görög bankrendszerből, és ez a szélesebb értelemben vett görög reálgazdaságot is nyomás alá helyezi. Ha a Sziriza vezetésével alakul kormány Görögországban, akkor a legnagyobb valószínűséggel teljesen leállna privatizációs program, a közszféra bérköltsége várhatóan növekedne, és általánosságban is emelkednének a költségvetési kockázatok – jósolták a Fitch Ratings londoni elemzői.
Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a görög belpolitikai válság miatt kiújuló piaci bizonytalanságoktól nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország – a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság – lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta. A ház szerint különösen a szintén mély belpolitikai megosztottságokkal küszködő Franciaország lenne rendkívüli mértékben sebezhető, ha a piaci hangulat a görögországi fejlemények miatt az idén megfordul.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
