Budapestre utazott a román kormányfő: erről tárgyalt Orbán Viktorral
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
Az Erdélyi Mozgalom célja Erdély regionális és költségvetési autonómiájának kivívása egy, az európai térségben elfogadott, radikális szerkezeti változtatásokra kész Románia keretein belül
„FELHÍVÁS
az Erdélyi Mozgalom megalakítására
Tekintettel a Romániában tapasztalható politikai és erkölcsi válságra, valamint arra a tényre, hogy az erdélyi emberek ezt a válságot saját szűkebb pátriájuk, Erdély fellendülésének legfőbb akadályaként érzékelik, az Erdélyi Demokratikus Liga nevében eljáró kezdeményezők felhívják Erdély polgárait egy szervezett mozgalom, ezt követően pedig egy politikai párt megalapítására, a hatályos törvényekkel és Románia Alkotmányával összhangban.
A kezdeményezők véleménye szerint
- egy ilyen mozgalom/párt a már informálisan létrejött transzilvanista csoportosulások szervezett együttműködésén kell alapuljon,
- egy ilyen szervezett együttműködés első lépéseként a transzilvanista csoportosulások hálózatát kell kialakítani, mely hálózatban az Erdélyi Demokratikus Liga – kolozsvári székhellyel – csak egyike lenne a számos csomópontnak a már létező nagyszebeni, szászmedgyesi, besztercei, nagyváradi és egyéb csoportok mellett.
A felhívás kezdeményezői az alábbi programot terjesztik elő, megvitatás végett:
Az Erdélyi Mozgalom egy demokratikus és alkotmányos mozgalom/párt, amely az alapvető emberi jogok, a pluralizmus, a békés együttélés és egymás kultúrája irányába megnyilvánuló nyitottság erdélyi hagyományait követi.
Az Erdélyi Mozgalom részvevői egyetértenek abban, hogy:
- Erdély, történelmét tekintve három, európai jelentőségű kultúrkör: a román, a magyar és a német metszetében, azok kölcsönhatásaként jött létre és alakult tovább. A transzilvanizmust maguk ezek a kultúrkörök, valamint a köztük létrejött nyitottság, a kölcsönös elfogadás, illetve mindegyik kultúrkör saját identitásának és az eredeti értékek megőrzésének szándéka együtt határozza meg.
- Ugyanaz a transzilvanizmus áll a régió intézményes megszervezésének alapjánál is, ami elsősorban a hagyományos nyelvek együttélését jelenti. A három történelmi nyelv: a román, a magyar és a német Erdélyben azonos jogállásnak örvend, mindhárom egyidejűleg hivatalos nyelvnek is minősül. A többi történelmi kisebbség által beszélt nyelv is bármely korlátozás nélkül, nyilvános jelleggel használható, és azokon a településeken, ahol a beszélők száma ezt indokolja, hivatalos jelleggel is alkalmazható.
Az Erdélyi Mozgalom célkitűzései:
1. Erdély regionális és költségvetési autonómiájának kivívása egy, az európai térségben elfogadott, radikális szerkezeti változtatásokra kész Románia keretein belül;
2. szervezeti reformok bevezetése egy rugalmas közigazgatási modell kialakítása érdekében;
3. olyan erdélyi adó- és költségvetési politika kidolgozása, amely lehetővé teszi saját adónemek és –mértékek bevezetését, és amelynek nyomán a régió a központi költségvetés számlájára kizárólag egy előzetesen megállapodott, százalékos mértékű vagy abszolút mértékű befizetést teljesít;
4. Erdély arra irányuló jogának megszerzése, hogy saját altalajkincseivel, légterével, valamint kitermelhető vízi energiára alkalmas vizeivel saját maga gazdálkodhasson;
5. a távközlési és szállítási vonalaknak Erdély prioritásaival összhangban történő fejlesztése, valamint a régió (és egyúttal Románia) nyugati kapuit az ország közepével összekötő autópályák elsőbbséggel történő megépítése;
6. az erdélyi értékek világpiacon történő bemutatása részben a »transilvanicum« márkanév bevezetése, részben a helyi sajátosságoknak a globális idegenforgalom vérkeringésébe való integrálása, részben pedig az egyes, Erdélyen belüli tájegységek jellegzetességeinek megismertetése révén;
7. olyan intézkedések meghozatala, amelyek célja a közeledés és együttműködés elősegítése az erdélyi polgárok között, függetlenül azok nyelvétől, származásától vagy vallásától;
8. olyan választási rendszer kidolgozása, amely több szakmaiságot és nagyobb felelősséget felmutató politikai elitet juttat vezető szerephez;
9. Kolozsvár Erdély fővárosává való nyilvánítása;
10. az Erdélyen belüli tartományok kialakítása a történelmi hagyományok, a helyi demokratikus igények és a regionális fejlesztéspolitikai kritériumok együttes figyelembe vételével;
11. együttműködés kiépítése Európa fejlett történelmi régióival, köztük Bajorországgal, Katalóniával, Flandriával stb.”