Rosetta: lemerült a leszállóegység, de minden adatot elküldött

„Mindent megkaptunk. Minden pontosan úgy történt, ahogy elterveztük. Még meg is tudtuk fordítani (a Philae-t), hogy a napelemeit jobban érje a fény" - mondta szombaton Jean-Pierre Bibring, a misszió tudományos vezetője a minilaboratórium németországi irányítóközpontjából.

„Philae most offline üzemmódban van. Az első tudományos lépésről minden adatot sikeresen átmentettünk” – jelezte az ESA a Twitteren. A szervezet közleményében hozzátette: „a Rosetta űrszonda ezzel 57 óra után befejezte első tudományos misszióját az üstökösön”. Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője szerint „ez óriási siker, mindenki boldog”. Az első tudományos eredményeket várhatóan néhány hét múlva teszik közzé a kutatók.

A leszállóegység saját tápegységei 60 órára elegendő energiát biztosítottak a 100 kilós szerkezetnek. Mivel a Philae szerdán a kiszemelttől egy kilométerre, árnyékos helyen landolt az üstökösön, nem tud napenergiához jutni, így hibernált állapotba került és így is marad, ameddig az üstökös nem kerül közelebb a Naphoz. Leghamarabb két hónap múlva lehet arra számítani, hogy újra jelt ad magáról. A tudósok szerint a robot leginkább egy lemerült mobiltelefonhoz hasonlítható, amely jelenleg nem működik, de nem is ment tönkre, s amelynek tápegységei a napelemeknek köszönhetően újratölthetők.

Bibring egyébként meg van arról győződve, hogy a Philae-t életben lehet tartani addig, amíg a naphoz közeledve a napelemei feltöltődnek elegendő energiával. „Most az a fontos, hogy sikerüljön a kedvezőbb pillanatokig életben tartani” – hangsúlyozta a francia tudós. „Befejeztük ezt az abszolút elképesztő első szakaszt és egyáltalán nem olyan volt, mint ahogy azt elterveztük. Nagyon is kedvet kaptunk a folytatáshoz. Azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább más, mint amire számítottunk és ez fantasztikus” –fogalmazott Bibring, de nem árulta el, hogy pontosan, mire utal.

A Phile és az őt szállító Rosetta űrszonda csaknem tíz évig tartó utazást követően érte el a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A leszállóegység információkat gyűjtött az üstökösmag szerkezetéről, a talaj összetételéről és hőmérsékletéről, hogy értékes adatokkal szolgáljon a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti születésének titkairól, valamint különféle szerves molekulák révén arról, miként vált lehetségessé az élet.