Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Klaus Johannis, az ACL államfőjelöltje azt követeli ellenfelétől, a jelenlegi miniszterelnök Victor Pontától, hogy a román parlament még pénteken utasítsa el azt az amnesztiatörvény-javaslatot, amellyel korrupt politikusainak, köztük Adrian Nastase volt kormányfőnek akar mentőövet dobni a PSD. Johannis szerint a kormánypárt az elnökválasztás után rögtön elővenné és megszavazná a tavaly óta jegelt javaslatot.
Johannis szerint ellenfele csak így bizonyíthatja be, hogy a korrupcióellenes harc folytatására tett ígéretei nem csak a választók megtévesztését szolgálják. Az ACL államfőjelöltje az kérte a PSD elnöki tisztségét is betöltő Pontától, hasson oda, hogy a parlament pénteken utasítsa el a szociáldemokraták tavaly óta „jegelt” amnesztiatervezetét, ugyanakkor a törvényhozók adják ki az igazságszolgáltatásnak valamennyi meggyanúsított társukat, függetlenül attól, melyik pártban politizál az illető.
A PSD tavaly decemberben akart amnesztiatörvényt elfogadtatni a parlamentben, de a végszavazást elhalasztották, miután akkori koalíciós partnerük, a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy nem támogatja a jogszabályt. Az ellenzék azzal vádolta a PSD-t, hogy korrupt politikusainak, köztük Adrian Nastase volt kormányfőnek, akar mentőövet dobni az amnesztiatörvénnyel.

Johannis az államfőjelöltek szerda esti televíziós vitáján azt jósolta, hogy az elnökválasztás után a PSD azonnal napirendre tűzi a választások miatt félretett amnesztiatervezetet, és Ponta első államfői ténykedése az lesz, hogy kihirdeti ezt a jogszabály. Johannis már a televíziós vitán is a parlament összehívását sürgette, de a szociáldemokrata jelölt nem reagált kezdeményezésére, csak azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek is vannak korrupcióval vádolt politikusai.
Csütörtöki sajtóértekezletén Johannis azt állította: Ponta „akkor is hazudott” kettejük tévévitáján, amikor azt állította, hogy a német törvények nem teszik lehetővé, hogy a külképviseleteken kívül másutt is román szavazóköröket szervezzenek Németországban. Rámutatott: az országos választási iroda is több ízben jelezte, hogy nincs törvényi akadálya újabb külföldi választókörök megnyitásának, de szerinte a Ponta-kormány szándékosan korlátozza a külföldön élő román állampolgárokat abban, hogy választójogukkal élhessenek.
A romániai elnökválasztás első fordulójában több nyugat-európai országban sorok alakultak ki a román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát. A külföldön leadott 160 ezer szavazat több mint nyolcvan százalékát a jobboldali jelöltek kapták, míg Ponta a voksok 16 százalékát szerezte meg.
Országos összesítésben Ponta a voksok 40, míg Johannis a szavazatok 30 százalékát kapta az első fordulóban. A román állampolgárok vasárnap döntenek arról, melyikük legyen a tíz év után távozó Traian Băsescu államfő utóda.