A kormányzás alapelveként határozták meg a jog uralmát és az alkotmány mindenhatóságát a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának negyedik plenáris ülésén, amely csütörtökön fejezte be munkáját. A cél egy kínai sajátosságokkal rendelkező jogállamiság elérése.
A kormányzó párt most először tűzte napirendre a jogállamiság kérdését, és most először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve annak ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez, mint fogalmaztak, szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.
A pártvezetés döntött arról is, hogy a jövőben bírálatra és büntetésre számíthatnak mindazok, akik valamilyen módon be akarnak avatkozni egyes bírósági ügyekbe, és nem lehet szó az ítéletek jogellenes mérsékléséről sem. A bírók és az ügyészek életük végéig felelősségre vonhatók lesznek, a nyilvánosságot pedig be fogják vonni az eljárások menetébe. Külön intézményi hálózatot kapnak a közérdekű peres ügyek.
A központi bizottság sürgetőnek nevezte az úgynevezett törvénytisztelő kormány felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, egy, a törvényekre alapuló társadalom felépítését. A kiadott pártdokumentum kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista jogállamiságot említ. Megfigyelők a központi bizottsági ülés tematikája mögött egyértelműen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök szándékait vélik felfedezni.
Hszi már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a „törvény nevében”, a jog tekintélyét sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva. Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy a plénum határozata milyen hatékonysággal érvényesül majd a gyakorlatban, s egyelőre azt sem tudni, hogy a zárt ajtók mögött még egyes személyi kérdéseken túl milyen ügyek voltak napirenden.
Az esemény a kínai belpolitika legjelentősebbjei közé tartozik. A KKP 18. központi bizottságának 205 tagja és 171 póttagja van, a mostani volt a negyedik plenáris ülése. A harmadikat tavaly novemberben tartották, központi témája a reform iránya volt.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
A volt nehézsúlyú világbajnok bokszoló szerint most már sok ukrán polgármester fél.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
Az a baloldali és liberális értelmiség, amely elutasítja Magyart, Orbán rendszerét nem másik fideszes diktatúrára akarja váltani.
A brit és francia katonai erők már jelezték, hogy készek vezető szerepet vállalni egy akár 30 ezer fős nemzetközi békefenntartó misszióban.
Magyar Péter Thürmer szerint se nem baloldali, se nem jobboldali. Magyar egy báb, akit Brüsszelből és ki tudja még honnan irányítanak.
A miniszterelnök már reagált is a vádakra.
Az amerikai segítség hiányában az oroszoknak behozhatatlan előnyük van az ukránokkal szemben a drónháborúban.
