A kormányzás alapelveként határozták meg a jog uralmát és az alkotmány mindenhatóságát a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának negyedik plenáris ülésén, amely csütörtökön fejezte be munkáját. A cél egy kínai sajátosságokkal rendelkező jogállamiság elérése.
A kormányzó párt most először tűzte napirendre a jogállamiság kérdését, és most először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve annak ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez, mint fogalmaztak, szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.
A pártvezetés döntött arról is, hogy a jövőben bírálatra és büntetésre számíthatnak mindazok, akik valamilyen módon be akarnak avatkozni egyes bírósági ügyekbe, és nem lehet szó az ítéletek jogellenes mérsékléséről sem. A bírók és az ügyészek életük végéig felelősségre vonhatók lesznek, a nyilvánosságot pedig be fogják vonni az eljárások menetébe. Külön intézményi hálózatot kapnak a közérdekű peres ügyek.
A központi bizottság sürgetőnek nevezte az úgynevezett törvénytisztelő kormány felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, egy, a törvényekre alapuló társadalom felépítését. A kiadott pártdokumentum kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista jogállamiságot említ. Megfigyelők a központi bizottsági ülés tematikája mögött egyértelműen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök szándékait vélik felfedezni.
Hszi már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a „törvény nevében”, a jog tekintélyét sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva. Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy a plénum határozata milyen hatékonysággal érvényesül majd a gyakorlatban, s egyelőre azt sem tudni, hogy a zárt ajtók mögött még egyes személyi kérdéseken túl milyen ügyek voltak napirenden.
Az esemény a kínai belpolitika legjelentősebbjei közé tartozik. A KKP 18. központi bizottságának 205 tagja és 171 póttagja van, a mostani volt a negyedik plenáris ülése. A harmadikat tavaly novemberben tartották, központi témája a reform iránya volt.
A tagjelöltből uniós politikai célponttá avanzsált kaukázusi állam felett továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az orosz fenyegetés, de legalább az amerikai viszony enyhülőfélben van.
A Nyugat taktikázik, a Kelet stratégiában gondolkodik: ez a különbség új világrendet jelent, amelyben a Nyugat vesztésre áll.
Magyarországon növekedtek a külföldi beruházások, leginkább a a kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártó projektek miatt.
Az író 1946-ban brutális rendőri bántalmazást szenvedett el, melynek következtében fél szemére megvakult.
Döntöttek a védelmi kiadások mértékéről, Amerika akarata érvényesült.
Az elűzött sah fia Párizsból azt üzente honfitársainak, hogy „eljött a mi pillanatunk. Veletek vagyok. Építsük együtt ezt az új Iránt!”
A miniszterelnök üzenetet küldött a Harcosok Klubja nevű zárt csoportba, amelyben a szombati Pride-felvonulás kapcsán fogalmazta meg véleményét, illetve bejelentette, hogy felhívja Kapu Tibort.
