A kormányzás alapelveként határozták meg a jog uralmát és az alkotmány mindenhatóságát a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának negyedik plenáris ülésén, amely csütörtökön fejezte be munkáját. A cél egy kínai sajátosságokkal rendelkező jogállamiság elérése.
A kormányzó párt most először tűzte napirendre a jogállamiság kérdését, és most először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve annak ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez, mint fogalmaztak, szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.
A pártvezetés döntött arról is, hogy a jövőben bírálatra és büntetésre számíthatnak mindazok, akik valamilyen módon be akarnak avatkozni egyes bírósági ügyekbe, és nem lehet szó az ítéletek jogellenes mérsékléséről sem. A bírók és az ügyészek életük végéig felelősségre vonhatók lesznek, a nyilvánosságot pedig be fogják vonni az eljárások menetébe. Külön intézményi hálózatot kapnak a közérdekű peres ügyek.
A központi bizottság sürgetőnek nevezte az úgynevezett törvénytisztelő kormány felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, egy, a törvényekre alapuló társadalom felépítését. A kiadott pártdokumentum kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista jogállamiságot említ. Megfigyelők a központi bizottsági ülés tematikája mögött egyértelműen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök szándékait vélik felfedezni.
Hszi már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a „törvény nevében”, a jog tekintélyét sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva. Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy a plénum határozata milyen hatékonysággal érvényesül majd a gyakorlatban, s egyelőre azt sem tudni, hogy a zárt ajtók mögött még egyes személyi kérdéseken túl milyen ügyek voltak napirenden.
Az esemény a kínai belpolitika legjelentősebbjei közé tartozik. A KKP 18. központi bizottságának 205 tagja és 171 póttagja van, a mostani volt a negyedik plenáris ülése. A harmadikat tavaly novemberben tartották, központi témája a reform iránya volt.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Videóhívásban egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint csak egy szorosabb politikai egység akadályozhatja meg, hogy az öreg kontinens elveszítse a világpolitikai súlyát.
A politikai elemző megint kihúzta a gyufát.
A belső átrendeződés a kínai döntéshozatal működését is átformálja.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
