Visszatér a politikába Nicolas Sarkozy

Nicolas Sarkozy volt francia államfő pénteken bejelentette visszatérését a francia politikai életbe. „Jelölt vagyok a politikai családom elnökségére” – írta Facebook-bejegyzésében a 2012-es elnökválasztási veresége óta visszavonult 59 éves jobboldali politikus. Ez azt jelenti, hogy Sarkozy jelölteti magát a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Nemzeti Mozgalom Uniójának (UMP) elnöki posztjára. Az UMP novemberben választja meg az új vezetőjét. Az UMP elnöke lehet 2017-ben a jobboldal jelöltje a köztársasági elnökválasztáson. 

Sarkozy visszatérése hónapok óta nyílt titoknak számított a francia sajtóban, közvetlen politikustársai és barátai hetek óta lebegtették a bejelentés dátumát, s csütörtökön reggel a volt elnök már meg is nyitotta a kampányirodáját, Párizs VIII. kerületében, néhány lépésre az elnöki hivataltól.

A volt államfő üzenetében azt írta, hogy „hosszú gondolkodás után döntött úgy, hogy új politikai alternatívát javasol a franciáknak”. „Nagyon szeretem Franciaországot, szenvedélyem a közéleti vita és a honfitársaim jövője” – indokolta döntését.

Miközben az alig 13 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollande szocialista államfő csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján is ironikusan beszélt elődje mérlegéről, a stagnáló gazdasági helyzetet és a 10 százalékos munkanélküliséget részben az előző kormányzat örökségének nevezte, a volt elnök jelezte: keserűség és sajnálat nélkül vonult vissza a politika életből a 2012. május 6-i választási veresége után, és azóta „volt elég ideje gondolkodni, megszabadulni a visszavágás és az összecsapás szellemiségétől”. 

Sarkozy úgy érzi, hogy jelenleg „megállíthatatlan szökőárként tör fel a zavarodottság, az elutasítás, a düh a hatalom és a kormánytöbbség irányába, de szélesebb értelemben minden iránt, ami közelről vagy távolról érinti a politikát”. „Ennek az annyira sajátos reménynek a hiánya a mai Franciaországban arra kötelez minket, hogy alapjaiban gondoljuk újra az UMP-t”, amelyet Sarkozy szavai szerint „nevetséges megosztottság” jellemez. 

A volt elnök azt ígéri, hogy három hónap alatt megteremti egy új és széles összefogás feltételeit, amelyhez „pártoktól függetlenül minden francia csatlakozhat, meghaladva a hagyományos jobb- és baloldali megosztottságot, ami a legkevésbé sem felel már meg a mai valóságnak”. Mindehhez „új tervet, új működési módot és új csapatot” javasol a volt elnök. 

A népszerűtlen kormányzó baloldallal szemben jelenleg a jobboldali ellenzék sem rendelkezik egyértelmű politikai alternatívával, és a megosztottságon kívül az UMP gyakorlatilag csőd közeli helyzetbe jutott. 

A legnagyobb ellenzéki párt, amelynek 2004-től 2007-es államfőválasztásig volt a vezetője Sarkozy, november 29-én választja meg új elnökét, miután júliusban Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani. Akkor bizonyosodott be: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt. Az ex-elnök egyébként tucatnyi rendőrségi ügyben érintett, korrupció gyanújával júliusban hivatalos eljárás is indult ellene, s a felmérések szerint a franciák többsége nem szeretné, ha visszatérne a közéletbe.

Az UMP elnöki posztjáért az ex-elnökön kívül eddig két volt miniszter, Bruno Le Maire és Hervé Mariton jelezték indulásukat. A 2017-es elnökválasztás jobboldali jelöltsége szempontjából azonban Sarkozy legfőbb riválisai volt miniszterelnöke, Francois Fillon és volt külügyminisztere, Alain Juppé. Mindketten jelezték, hogy elnökjelöltek kívánnak lenni, és nem támogatják Sarkozy visszatérését. A jobboldal 2016-ban tartja előválasztását az elnökjelöltségre, s addig kemény belső harc várható az ellenzéki politikusok között. A franciák körében Alain Juppé a legnépszerűbb, a jobboldali táborban azonban még mindig Sarkozynek a legnagyobb a támogatottsága.