Az oroszok lezárnák légterüket a nyugati szankciókra válaszul

Az EU pénteken újabb szankciók bevezetéséről döntött Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök erre egy lapinterjúban úgy reagált: Oroszország légterének használatát is megtilthatják, ha a Nyugat az orosz gazdaság újabb ágazatait érintő büntetőintézkedéseket jelent be.

A hétfőn megjelent interjúban az orosz kormányfő  kijelentette: „Ha lesznek az energiaágazatunkat sújtó vagy a pénzügyi ágazatunkat tovább korlátozó szankciók, akkor kénytelenek leszünk asszimetrikusan válaszolni... Például a közlekedésben”.

Dmitrij Medvegyev figyelmeztetett: ha a nyugati légitársaságoknak ki kell kerülniük az orosz légteret, akkor többen közülük csődbe juthatnak. Ez számos olyan társaságot érint, amely amúgy is a túlélésért küzd – tette hozzá. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, nem szeretné, ha a légtérzárat valóban be kellene vezetni. 

A politikus kifejtette: a büntetőintézkedések nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen. „A szankciók nem érik el céljukat, és ezt a politikusok nagy többsége tudja” – mondta. Hozzátette, hogy a gazdaságiakat követő politikai ellenlépések pedig mindig aszimmetrikusak, és ez szerinte „még szörnyűbb”, mint a kereskedelmi-ipari szállítások korlátozása, mert „összeomolhat a nemzetközi biztonsági rendszer”. Dmitrij Medvegyev remélte, hogy Oroszország nyugati partnerei ezt nem akarják. Megjegyezte, hogy remélhetően „a döntéshozók között nincsenek őrültek”. 

Brüsszel az újabb szankciók bejelentésekor egyúttal közölte: hogy felfüggeszthetik a korábbi szankciókat, ha Moszkva visszavonja katonáit Ukrajnából, és tiszteletben tartja a délkelet-ukrajnai tűzszünetről pénteken megkötött megállapodást. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács leköszönő elnöke egy vasárnapi interjúban úgy fogalmazott: „Oroszország nehezen szánja el magát komoly tárgyalásra”, de megfelelő lépések mellett el tudná érni, hogy Brüsszel átgondolja a múlt héten elhatározott, újabb szankciók bevezetését – idézi Rompuyt az Index.

A pénteki tűzszünet életbe lépése után ukrán közlések szerint a szakadárok támadták az ukrán erőket, megszegve ezzel a tűzszünetet, de a szakadárok is csapatösszevonással és provokációval vádolták az ukránokat. A megállapodás elfogadása után orosz páncélosok érkeztek Luhanszkba az ukrán sajtó szerint, az orosz média pedig arról adott hírt, hogy az ukrán hadsereg újabb erőket csoportosít Luhanszktól érszakra. Ágyútűzről szóló jelentések érkeztek a Donyekből és az Azovi-tenger melletti Mariupolból is.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő hétfőn közölte, hogy a tűzszünet ellenére az orosz katonák és a szakadárok nehézfegyverekkel folytatják támadásaikat az ukrán fegyveres erők állásai és civil objektumok ellen. Értesülései szerint előző nap tíz alkalommal nyitottak tüzet Mariupol, Donyeck és a megye északkeleti részén lévő Debalceve településeknél. A szakértő állítása szerint az ukrán katonák kizárólag akkor lőnek, ha támadás éri őket, és akkor is csak kézifegyverekkel. „A légierőt és a tüzérséget nem vetették be” – húzta alá.

A donyecki szakadárok közben kezdeményezték az elszakadást Ukrajnától. Olekszandr Zaharcsenko, a „donyecki népköztársaság miniszterelnöke” egy orosz rádiónak azt mondta: egy hét múlva egyeztetnek Minszkben az ukrán féllel és az EBESZ képviselőivel a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségéről. Egy másik szakadár vezető arról beszélt: Luhanszktól Odesszáig terjedő Új-Oroszországot akarnak létrehozni, amiről népszavazás megtartását követelik.

A tűzszüneti jegyzőkönyv rendelkezései szerint Kijevnek decentralizációt kell végrehajtania, amelynek során Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállást kapna: a szakadárok azonban ezt a jogállást nem tekintenék véglegesnek – összegzi a Magyar Nemzet.