Az iraki elnök gyors légi beavatkozást kér a nyugati hatalmaktól

Huszonhét nyugati és arab ország képviselői ültek össze hétfőn Párizsban Francois Hollande francia államfő múlt heti kezdeményezésére. „Fontos, hogy gyors legyen a beavatkozás, mert ha késlekednek ezzel és Irak támogatásával, akkor az IÁ esetleg újabb területeket foglal el” - jelentette ki az iraki elnök az Europe 1 rádiónak. "Katonai szempontból nincs szükségünk Irak területén (külföldi) katonákra. Légi beavatkozásra van szükségünk, légi védelemre” - tette hozzá. „Az irakiak harca a terrorizmus ellen a miénk is. Egyértelműen, lojálisan és nagy erőkkel kell elköteleznünk magunkat az iraki vezetők mellett” – mondta a francia elnök a párizsi konferenciát megnyitó beszédében. „Nincs vesztegetni való időnk” – tette hozzá.

Szintén az Europe 1-nek nyilatkozva Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentette, hogy francia gépek hétfőn felderítő repüléseket kezdenek Irak felett. „Olyan terrorfenyegetéssel állunk szemben, amely mindannyiunk hazáját érinti, így az a feladatunk, hogy védekezzünk. Felelős politikai vezetőként mérlegelni kell a katonai akció költségeit, de annak a költségét is, ha nem lépünk, azaz ha a terroristáknak azt üzenjük, hogy csak menjetek, tiétek a terep” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője. Franciaország már korábban jelezte, hogy a nemzetközi koalíció tagjaként csatlakozik az IÁ elleni amerikai légicsapásokhoz, amelyek augusztus 8-án kezdődtek Irakban.

Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter hétfő reggel az egyesült arab emírségekbeli Al-Dhafra bázison mintegy kétszáz francia katona, köztük a Rafale vadászrepülők pilótái előtt megerősítette, hogy az iraki és az emírségekbeli hatóságok engedélyével a nap folyamán megkezdődnek a felderítő repülések Irak légterében. A francia részvétel mértékéről és időtartamáról Francois Hollande államfő az általa vezetett védelmi tanács ülésén fog dönteni, miután a védelmi miniszter kedden hazatér a térségből. A védelmi tárca szerint a francia erők néhány napon belül meg tudják kezdeni a légi csapásokat, amennyiben parancsot kapnak rá a köztársasági elnöktől.

A párizsi konferencia célja francia források szerint az, hogy az iraki kérést követően megteremtse a törvényes alapját egy nemzetközi beavatkozásnak az IÁ ellen, és hogy abban „mindenki pontosítsa, hogy mit tud vagy szándékozik tenni”. A kötelezettségvállalásokat azonban a résztvevők nem feltétlenül kívánják majd nyilvánosságra hozni.

John Kerry amerikai külügyminiszter az amerikai CBS televízió által vasárnap közvetített interjújában „nagyon bátorítónak” nevezte, hogy több közel-keleti és térségen kívüli ország katonai segítséget ajánlott fel az IÁ elleni harchoz. Néhány napja 10 arab ország, köztük Egyiptom, Irak, Jordánia, Libanon és hat öböl menti állam – köztük a rivális Szaúd-Arábia és Omán – ajánlotta fel támogatását az Egyesült Államoknak. Diplomáciai források szerint mintegy negyven ország kész részt venni a nemzetközi koalícióban valamilyen módon.

Ausztrália vasárnap jelentette be, hogy katonai repülőgépekkel és különleges erőkkel járul hozzá az IÁ elleni nemzetközi szövetséghez. A kötelékben a légierő 400 katonája és a különleges erők 200 katonája vesz részt.

Az IÁ szombaton bejelentette, hogy lefejezte egy brit foglyát megtorlásként azért, mert Nagy-Britannia csatlakozott a szélsőséges iszlamista erő elleni harchoz. David Cameron brit miniszterelnök másnap határozott ígéretet tett arra, hogy a bűnösöket felkutatják és bíróság elé állítják, bármeddig is tartson. Ugyanakkor a brit részvétel egyelőre még bizonytalan az amerikai légicsapásokban.