A Magyar Polgári Párt (MPP) azt kéri az RMDSZ-től, hogy a székelyföldi autonómiatervezetét terjessze mielőbb a román parlament elé, hogy valós közvita tárgyát képezhesse.
A Magyar Polgári Párt (MPP) azt kéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ), hogy székelyföldi területi autonómiatervezetét terjessze mielőbb a román parlament elé – közölte Biró Zsolt, az MPP elnöke szerdán egy sajtótájékoztatón. A közlemény szerint az MPP elnöke úgy véli, hogy az RMDSZ által – az MPP-vel konzultálva – kidolgozott autonómiatervezetet a szövetségnek mielőbb nyilvánosságra kellene hoznia, hogy szeptember 23-ig, a romániai elnökválasztás jelöltállítási határidejéig a tervezet kerüljön a román parlament asztalára. „A legfontosabb, hogy ez a tervezet most nyilvánosságot kapjon, és valós közvita tárgyát képezze” – mondta az MPP elnöke. Biró szerint a körvonalazódó autonómiatervezet előrelépést jelent az RMDSZ korábbi hozzáállásához képest, ami szerinte az MPP érdeme. Az RMDSZ szerdán közölte, hogy az autonómiatervezet szövege még nem nyilvános, annak társadalmi vitáját „megfelelő időben elindítja”.
Biró Zsolt elmondta, hogy az MPP nem támogatja sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államelnök-jelöltjét a novemberi romániai választáson. Az MPP szerint a jelöltállításnak akkor van értelme, ha egységes üzenetet tud megfogalmazni a romániai magyar közösség a többség irányába. Két jelölt esetén viszont ez a lehetőség kompromittálódik – mondta Biró Zsolt.
Hozzátette: az MPP a kampányban ötpontos alkotmánymódosító csomagjára fekteti a hangsúlyt, amelyet valamennyi romániai államelnök-jelöltnek megküld. Rámutatott: fő céljuk, hogy a román közvéleményt szembesítsék az 1918. december 1. Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazott ígéretekkel, és a román alaptörvénybe való belefoglalása hivatkozási alap lehet mind a kisebbségi jogok szavatolása, mind az autonómiatörekvések tekintetében.
Közölte, hogy november utolsó hétvégéjén nagyszabású utcai megmozdulást terveznek, amellyel erre a kérdésre szeretnék terelni a román és a nemzetközi közvélemény figyelmét. „Mi nem valakik ellen, hanem valami mellett vonulunk utcára. Azt szeretnénk, hogy emlékeztessünk: december elseje a magyarság számára lassan száz éve a be nem tartott ígéretek napja” – hangoztatta Biró Zsolt. Románia december 1-jén ünnepli nemzeti napját.
Az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári Nyilatkozat szerint az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A százezres elérésű, Orbán-fóbiás erdélyi újságíró-influencer Lázár János megszólalására akart ráakaszkodni egy állítólagos rasszista történettel, aztán szembejött a valóság.
„Nem hátrálunk meg! Ez az üzenetünk Bukarestnek és Európának” – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Nem lehetne, hogy nem szólunk bele a másik dolgába?
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a jó politika ott kezdődik, amikor eldöntjük, hogy nem sodródunk, hanem irányt mutatunk.
Nem is érti, hogy kérdezhetik meg tőle annyian, hogy kire fog szavazni.
Felvidéktől Kárpátaljáig jogviták, tragédiák és közösségi válaszok rajzolták ki az évet.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
