Obama egyúttal óvatosságra intett, emlékeztetve arra, hogy a történelem leckéket adott Amerikának, amikor nemzetközi támogatás nélkül vagy meggondolatlanul bocsátkozott „katonai kalandokba”. Megfogadta, hogy nem engedi hazáját visszarángatni az iraki háborúba, és hangsúlyozta, hogy az ottani válságra nem jelentene megoldást az, ha nagy létszámú katonai erőt vezényelnének oda, vagy országokat huzamosabb ideig megszállva tartanának, mert az ilyen lépések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet. Az elnök szavai szerint ugyanakkor az Egyesült Államoknak erősen, magabiztosan és bölcsen kell vezető szerepet játszania a világban.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter kedden közölte, hogy hét ország – Albánia, Kanada, Horvátország, Dánia, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia – fegyvert és felszerelést szállít az iraki kurdoknak. A nemzetközi támogatást a bagdadi kormánnyal egyeztetve kapják a kurdok, akiknek az IÁ elleni küzdelmét az Egyesült Államok légicsapásokkal támogatja. Amerikai hivatalos források szerint egyébként az IÁ tavaly óta egy fiatal amerikai nőt is fogva tart, aki több humanitárius segélyszervezetnek is dolgozott. Nevét a túsz életéért aggódó család kérésére nem hozták nyilvánosságra.
A segélymunkásnő egyike annak a legalább három amerikai állampolgárnak, akik terrorszervezet fogságába estek. Közülük James Foleyt a múlt héten gyilkolták meg és kilátásba helyezték egy másik újságíró, Steven Sotloff megölését is, ha Obama elnök nem vet véget az IÁ elleni légicsapásoknak. A 26 éves nőért sajtóértesülések szerint az IÁ 6,6 millió dollárt követel, valamint azt, hogy bocsássák szabadon a Lady al-Kaida néven ismertté vált, pakisztáni születésű Áfija Sziddikit, akit azért ítéltek 86 évi szabadságvesztésre, mert azt tervezte, hogy „piszkos bombával”, Ebola-vírussal vagy vegyi fegyverrel intéz támadást az Egyesült Államok ellen. Az Iszlám Állam mellett más szélsőséges csoportoknak is vannak túszaik. Közülük az al-Núszra Front katari közbenjárásra szabadon engedett egy harmadik újságírót, Peter Curtist.