Péntek délelőtt összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj gép ügyében. Barack Obama telefonon tárgyalt Petro Porosenko ukrán elnökkel és nemzetközi kivizsgálást sürgetett. Pénteken megtalálták a gép második fekete dobozát is.
Csütörtök este lelőtték a Malaysian Airlines egy utasszállítóját Kelet-Ukrajnában, amely Amszterdamban Kuala-Lumpurba tartott. A fedélzeten többségében hollandok voltak, de maláj, indonéz, német, amerikai, angol, kanadai és belga áldozatokról is beszámoltak a híradások. Nemcsak a 280 utas és a személyzet 15 tagja vesztette életét, de a becsapódás helyszínén is lehetnek áldozatok. A gép a Kelet-Ukrajnai Grabovo falu közelében zuhant le.
Az utasok közül több mint százan a Melbourne-ben rendezett AIDS világkongresszusra tartottak, köztük volt valószínűleg Joeo Lange holland kutató, a Nemzetközi AIDS Társaság korábbi elnöke is.
A szeparatisták tagadják, hogy lenne olyan rakétájuk, amivel le tudtak volna lőni egy 10 km magasságban repülő gépet, de más források szerint rendelkezhettek ilyen technikával. Az ukrán elnök szerint terrorcselekmény történt. Mint mondta, az ukrán hadsereg nem támad légi célpontokra, a szeparatisták viszont korábban több katonai gépet is lelőttek. Porosenko külföldi fegyveres erők közvetlen bevonásának a lehetőségét is megemlítette.
Az ukrán légteret lezárták, péntek délelőtt pedig összeül az ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Barack Obama amerikai elnök felhívta ukrán kollégáját és az eset nemzetközi kivizsgálását sürgette. Hangsúlyozta: addig hagyják változatlanul a helyszínt, amíg nemzetközi szakértők „a tragédia minden aspektusát” ki nem vizsgálják. Az elnök felajánlotta egyúttal, hogy az USA is szakértőket biztosít az eset kivizsgálásához. Az Ukrajnában tartózkodó EBESZ-megfigyelők is a helyszínre indultak.
Obama Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélt telefonon, Obama azt mondta: szörnyű tragédia történt és minden segítséget megadnak a kivizsgáláshoz. Az orosz elnök szerint Ukrajna a felelős. Az orosz tévében Putyin azt mondta: mindez nem történt volna meg, ha Kijev nem kezd újabb katonai akcióba a felkelők ellen Ukrajna keleti részén. Hozzátette: mindent megtesznek, hogy hiteles kép rajzolódjon ki az esetről – idézi az Origo.
Nemzetközi vizsgálatot kért a maláj kormányfő, valamint a német és a magyar külügy is, valamint az EU és a NATO. Malajzia szakértői csoportot küldött Ukrajnába, a miniszterelnök követelte, hogy érkezésükig ne nyúljanak a fekete dobozhoz és ne vigyenek el semmit a helyszínről. Pénteken a lezuhant gép második fekete dobozát is megtalálták.
A szeparatisták a fekete dobozt nem adják át a kijevi hatóságoknak, inkább Moszkvába akarják küldeni. Ukrajna szerint a szeparatisták ellehetetlenítik a történtek kivizsgálását – foglalja össze az Index.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Az orosz elnök az évértékelőjén tiszta vizet öntött a pohárba: Moszkva hajlandó a békére, de csak ezekkel a feltételekkel.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Semmi, de semmi nem akar összejönni.
