Kiterjeszti az EU az Oroszországgal szembeni szankciókat

Kibővíti az Európai Unió azok és azon vállalatok, jogi személyek körét, akik és amelyek büntetőintézkedésekkel sújthatók az ukrán válság miatt – derült ki az állam-, illetve kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján szerda éjjel elfogadott zárónyilatkozatból. Az új büntetőintézkedések minden olyan személyt vagy szervezetet sújthatnak – Oroszországban is –, akik vagy amelyek pénzügyileg támogatják Ukrajna területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének megsértését. A csúcs résztvevői felkérték a szakminiszterek tanácsát, hogy a hónap végéig készítse el az ehhez szükséges jogszabályokat, valamint állítsa össze az új szankciókkal sújtandó személyek és vállalatok vagy szervezetek listáját.

Emellett az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács azt is kéri a miniszterektől, fontolják meg annak lehetőségét, hogy olyanokat is szankciókkal sújtsanak, akik anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtanak azoknak az orosz döntéshozóknak, akik felelősek a Krím elcsatolásáért és Kelet-Ukrajna destabilizálásáért.

A szankcióval sújthatók körének kiszélesítése mellett az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólítja, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács szerda éjjel arról is döntött, hogy megkéri az Európai Beruházási Bankot (EIB), függessze fel új oroszországi projektek finanszírozásának jóváhagyását, a tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgató tanácsában is koordinálják majd lépéseiket, hogy a pénzintézet ne finanszírozzon új oroszországi beruházásokat.

Az állam-, illetve kormányfők emlékeztettek, hogy zajlik a mélyreható, átfogó gazdasági szankciók előkészítése, és ha a helyzet úgy kívánja, bármikor hajlandóak újra asztalhoz ülni, hogy további büntetőintézkedésekről döntsenek.

Miután az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget elcsatolását, az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására, egyúttal kijelenti: a nemzetközi pénzügyi intézményektől is azt várja el, hogy egyetlen olyan projektet se finanszírozzanak, amely nyíltan vagy burkoltan a Krím jogellenes elcsatolásának elismerésével érne fel.

Mindemellett az Európai Tanács világossá teszi, hogy az EU elkötelezett az ukrán válság békés rendezése mellett, továbbá kész folytatni a háromoldalú megbeszéléseket Moszkvával és Kijevvel Ukrajna és az EU energiaellátásának biztosítása érdekében.

A zárónyilatkozat Ukrajna mellett a közel-keleti helyzetre is kitér. Az Európai Tanács nagy aggodalommal követi az eseményeket, elítéli a gázai rakétatámadásokat, s hogy azok válogatás nélkül veszik célba a polgári lakosságot, ahogyan felszólítja Izraelt is, hogy garantálja a civilek biztonságát. Izraelnek jogában áll megvédenie magát, de arányosan kell eljárnia – áll a zárónyilatkozatban, amelyben az Európai Tanács sajnálatát fejezi ki, hogy a gázai övezetben is sok ártatlan civil sebesült és halt meg. Az Európai Tanács mindkét felet a konfliktus mérséklésére szólítja fel, továbbá arra, hogy vessenek véget az erőszaknak, a polgári lakosság szenvedéseinek, tegyék lehetővé, hogy a humanitárius segély eljuthasson a rászorulókhoz, és állítsák helyre a nyugalmat. Az elmúlt napok tragikus eseményei az Európai Tanács szerint a diplomáciai erőfeszítések és a kétállami megoldás égető szükségességét bizonyítják. Az Európai Unió végleges békemegállapodás esetén mindkét fél számára különleges kiváltságokkal járó partnerséget ajánl – erősítette meg ismét korábbi javaslatát az Európai Unió.

A posztokról viszont nem döntött a csúcs

Az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak nem sikerült konszenzusos megoldást találnia az Európai Unió fennmaradó csúcspozícióinak betöltésére, ezért a testület augusztus 30-án ismét rendkívüli találkozót tart Brüsszelben – jelentette be a szerda éjjeli tanácskozásokat követően az Európai Tanács elnöke. Herman Van Rompuy elmondta, hogy az éjszaka folyamán nem egyeztettek konkrét jelöltekről, elsősorban ő számolt be az Európai Tanács tagjainak az elmúlt hetekben folytatott egyeztetésekről. Kiemelte, hogy nem egy vagy két személyről kell megállapodni, hanem „globális megegyezésre” kellene jutni, jelenleg pedig még nem tartanak ott a dolgok, hogy ez lehetséges volna, ezért a döntést elnapolták. „A találkozó rövidebb volt, mint arra egyesek számítottak. A vége nem szerencsés, de semmi esetre sem drámai” – tudatta Herman Van Rompuy, aki szerint augusztus 30-án biztosan sikerül dűlőre jutni a csúcspozíciók elosztásának kérdésében.

 Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek egyelőre eléretlen célja az, hogy a Jean-Claude Juncker keddi megválasztását követően az Európai Bizottság élére, kik vezessék az Európai Unió többi intézményét, ki legyen a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, valamint decembertől Herman Van Rompuy utóda, esetleg az is eldőlhet, ki lesz az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő úgynevezett eurócsoport állandó elnöke.

A külügyi főképviselő posztjára a szociáldemokrata állam-, illetve kormányfők abban látszottak megegyezni, hogy Federica Mogherini olasz külügyminiszter jelölését támogatják, ám ő egyes keleti tagállamok szerint túl barátságos Moszkvával, és nem is elég tapasztalt diplomata. Egy magas rangú uniós tisztviselő a csúcs előtt rámutatott: a kinevezések az alapján dőlnek majd el, az alapján kell egyensúlyt teremteni, hogy a jelöltek milyen párthoz tartoznak, melyik tagállamból érkeznek, valamint milyen neműek. A diplomata arra is kitért, hogy addig szinte lehetetlen előrelépni, míg a külügyi tanácsüléseken elnöklő külügyi főképviselőt, az uniós diplomácia irányítóját, aki egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke is, ki nem választják.

Herman Van Rompuy arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnökével arról tárgyaltak, hogyan akarja megszervezni a munkát, hogy meg lehessen valósítani a június végi csúcstalálkozón elfogadott, öt évre szóló stratégiát.