Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Angela Merkel belengette: ha nem sikerül elérni, Oroszország is hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és a destabilizáció mérsékléséhez Kelet-Ukrajnában, akkor megfontolandóak a mélyebb szankciók.
Ha nem sikerül elérni, hogy Oroszország is hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és a destabilizáció mérsékléséhez Kelet-Ukrajnában, akkor a szankciók harmadik körének, a mélyreható, az orosz gazdaságot széles körben érintő büntetőintézkedéseknek a bevezetését is meg kell fontolni – közölte Angela Merkel német kancellár a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoport, a G7 vezetőinek munkavacsoráját követően szerdán Brüsszelben.
A kancellárasszony elmondta: a G7 üdvözli, hogy ha nehézségek dacára is, de sikerült megtartani az elnökválasztást Ukrajnában, a munkavacsora során azonban többen aggodalmuknak adtak hangot a Luhanszkban és Donyeckben tapasztalható, „súlyos destabilizációs törekvések” miatt. „Nem engedhetjük meg a további destabilizációt” – jelentette ki Angela Merkel.
A német kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a G7 eddig is egységesen lépett fel, és most is azt az üzenetet fogja megfogalmazni, hogy Oroszországnak hozzá kell járulnia a feszültség csökkentéséhez, el kell ismernie az új ukrán vezetést, és meg kell akadályoznia, hogy Oroszországból fegyverek és fegyveresek szivárogjanak át Ukrajnába.
Angela Merkel arról is szólt, hogy június végi csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői is visszatérnek majd a kérdésre, és mérlegelni fogják, szükség van-e további szankciókra.
Utalt a büntetőintézkedések körének kiterjesztésére a szerdai munkavacsora után kiadott közös közlemény is. „Készek vagyunk mélyíteni a célzott szankciókat, és Oroszország számára újabb költségeket jelentő, további korlátozó intézkedéseket fontolóra venni, ha az események ezt megkövetelik” – fogalmaztak a Hetek a nyilatkozatban.
Francois Hollande francia elnök a megbeszéléseket követően szintén arról beszélt, hogy elengedhetetlen, hogy Moszkva párbeszédet kezdjen az új kijevi vezetéssel. Mint mondta: Petro Porosenkót már az elnökválasztás első fordulójában, nagy többséggel választották meg. „Legitimitása megkérdőjelezhetetlen” – jelentette ki Porosenkóról Hollande, aki szintén beszélt arról, hogy szükség esetén további szankciók bevezetése is napirendre kerülhet Moszkvával szemben.
Ezt követően a francia elnök hosszas magyarázatot adott arról, hogy miért hívta meg Vlagyimir Putyint a normandiai partraszállás 70 évfordulóján tartott megemlékezésre. Mint mondta, egyeztetett kollégáival, a francia nép pedig tisztában van azzal, mi volt a tét Normandiában 70 évvel ezelőtt. A náci barbarizmus feletti győzelmet a partraszállás, a szövetségesek és az orosz nép tette lehetővé – érvelt a francia elnök. Ezért kell ott lennie Vlagyimir Putyinnak – tette hozzá Francois Hollande.
A francia államfő újságírói kérdésre arról is említést tett, miért szállítja le Franciaország az ukrán válság dacára az Oroszország által megrendelt, Mistral típusú hadihajókat. Nem született olyan szankció, amely ezt érintené, a szerződést pedig teljesíteni kell – magyarázta Hollande.