Az elnök emlékeztetett, hogy a tavaly júliusban trónra lépett Fülöp trónörökösként éveken át Belgium gazdasági kapcsolatainak ápolásán, javításán dolgozott, és érdeklődése a téma iránt megmaradt. Mind mondta: az üzleti kapcsolat mindkét országnak „szívügye”. A Magyarország és Belgium közötti kereskedelem évente 3 milliárd eurót tesz ki, a befektetések szempontjából pedig Belgium a tízedik legnagyobb beruházó Magyarországon.
Áder János arról szintén beszámolt, hogy Fülöppel arról is beszéltek, mit gondolnak Európa jövőjéről. A köztársasági elnök elmondta: praktikus okokból vasárnap Brüsszelben adja majd le szavazatát az EP-választáson. Mint elmondta: a szervezés során kiderült, hogy a belga király számára ez az időpont felel meg. Az államfő kifejtette: az uniós tagság lehetővé teszi, hogy ne csak a lakóhelyén szavazzon, hanem attól távol is. „Ez jól is szimbolizálja azt, ami a 25 évvel ezelőtti törekvése volt az akkori politikai elitnek, hogy tartozzunk az Európai Unióhoz, tartozzunk a NATO-hoz. Azt gondolom, hogy ez a szavazás, amely immár a harmadik EP-választás, világosan mutatja, hogy ezt a törekvést siker koronázta” – hangoztatta Áder János.
A köztársasági elnök elmondta: a találkozón Belgium és Magyarország történelmének közös momentumai is szóba kerültek. Az is, hogy az első világháborút követően Belgium, annak ellenére, hogy a háborúban a két ország ellenséges oldalon állt, és maga is súlyos nehézségekkel küzdött, mégis 30 ezer magyar gyermeket látott vendégül a Vöröskeresztnek és a római katolikus egyháznak köszönhetően. „Ez egy olyan történelmi tény, amiről időnként érdemes megemlékezni és érdemes minden lehetséges alkalommal köszönetet mondani Belgiumnak, a belga népnek” – mondta az államfő, aki fontosnak nevezte a kapcsolatok erősítését azzal a ma mintegy 20 ezer fősre becsült belgiumi magyar közösséggel is, akik az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követően leltek második hazára az országban.