Putyin az orosz köztévében leszögezte, hogy a kijevi hatalom által elrendelt kelet-ukrajnai terrorellenes művelet bűncselekmény. Visszautasította, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a krími népszavazás biztosításában és a krími csatlakozást megelőző eseményekben részt vettek orosz katonák.
Az orosz államfő bűncselekménynek nevezte a kijevi hatalom által elrendelt kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet egy csütörtöki élő televíziós műsorban, amelyben betelefonálók kérdéseire válaszolt.
Vlagyimir Putyin képtelenségnek nevezte és visszautasította, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. Leszögezte, hogy a kijevi vezetéssel szembehelyezkedő emberek helyi lakosok.
A Krím-félsziget csatlakozásáról Putyin azt mondta: a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását. Az orosz elnök ezzel először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák.
Azt mondta, „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak”.
Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt „a kialakult geopolitikai realitások közepette” építeni kapcsolatait Ukrajnával, de „az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen”.
Hozzátette: a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról „részben a NATO bővítésének veszélye” miatt született döntés. Putiyn egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség bővítésétől.
Moszkvában 12. alkalommal rendezték meg az állami televíziókban és rádiókban élőben sugárzott „Közvetlen kapcsolat” című műsort, amelyben az orosz elnök honfitársai kérdéseire válaszolt. A Kreml közölte, hogy a közép-európai idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött adás kezdetéig mintegy 2,5 millió – többségében Ukrajnával és a Krím helyzetével kapcsolatos – kérdést kapott az orosz elnök.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
Megvadult a háborúban álló ország külügyminisztériuma.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
Milyen volt gimnazistaként Mráz Ágoston Sámuel osztálytársa, Magyar Péter?
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
