Autonómiát szeretnének a krími tatárok

Rusztam Minnyihanov az orosz államfőtől egyebek között azt kérte, hogy Moszkva terjessze ki a márciusban Oroszországhoz csatolt félsziget tatár lakosságára a represszió sújtotta népek rehabilitációjára vonatkozó törvényt. Tatárföld elnöke úgy vélte, hogy a törvény kiterjesztése komoly erkölcsi támogatást jelentene a sztálini időszakban üldöztetésnek kitett krími tatárok számára. Arra is felhívta Vlagyimir Putyin figyelmét, hogy törvényesíteni kellene a kisebbségben élő tatárok Krímben való lakhatását, a tatár településeket.

A Krímből 1944-ben kitelepített tatárok és utódaik 1991 óta – az ukrán szabályozás szerint törvénytelenül – nagy területeket foglaltak el a Krímben és építették fel lakóházaikat, telepeiket. 2008 tavaszán a krími főügyész 1308 hektár törvénytelen elfoglalásáról beszélt. A tatárok arra hivatkoznak, hogy őseik földjét foglalták vissza.

Tatárföld elnöke azt is elmondta az orosz elnöknek, hogy a félszigeten élő nemzeti kisebbség vezetői találkozni szeretnének vele, hogy kifejtsék véleményüket, terveiket.

Az orosz államfő azt ígérte, utasításba adja, hogy a Kremlben foglalkozzanak a tatárföldi elnök kéréseivel és arra kérte Minnyihanovot, hogy vegyen részt az elnöki hivatal és a parlament jogi előkészítő munkájában.

Vlagyimir Putyin március 18-án, a Krím félsziget parlamentje által kikiáltott Krími Köztársaság és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodás aláírása előtt mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy „minden törvényi döntést meghoznak annak érdekében, hogy befejeződjön a krími tatárok rehabilitációjának folyamata”.  

Refat Csubarov, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz elnöke múlt szombaton kijelentette, hogy népüknek joga van az önrendelkezéshez „történelmi területükön, a Krímben”, ezért politikai és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy létrejöhessen népük „nemzeti-területi autonómiája”.

A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12-15 százalékát teszi ki. 1944. május 18. előtt ez az arány mintegy 20 százalékos volt. A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősített és kollektív bűnösnek kikiáltott teljes tatár lakosságot –  mintegy 183 ezer embert – 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más, távoli vidékeire, munkatáborokba is deportálták.