Ukrajna: szankciókra készül a Nyugat

Hét orosz és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen rendelt el hétfőn vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást Barack Obama amerikai elnök, miután az Ukrajnához tartozó Krímben referendumot tartottak félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról. A szankciók sújtotta személyek között van mások mellett Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke, Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, Szerhij Akszjonov, a Krím „miniszterelnöke” és Viktor Janukovics volt ukrán elnök. Barack Obama elnök rendeletét nem sokkal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Unió 21 emberrel kapcsolatban hirdetett ki hasonló büntetőintézkedést. Az EU olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hozott szankciókat, akiket felelősnek tart az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért - közölte Twitter-profilján Linas Linkevicius litván külügyminiszter. Nem sokkal később Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezt azzal egészítette ki, hogy 13 orosz, valamint nyolc oroszpárti ukrán tisztségviselő szerepel a listán.

 

Az ilyen jellegű EU-szankciók érintettjeinek nevét rendszerint a döntéshozatalt követő napon megjelenő EU-közlönyben szokták ismertetni. Linkevicius szerint a közeli napokban „kiegészítő szankciók” is várhatók. Az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz. Diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napján az uniós vezetők alá fogják írni Ukrajnával annak a társulási megállapodásnak a politikai részét, amelynek a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezett aláírását Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta. Janukovicsnak ez a döntése – valamint a pénzügyi támogatás érdekében Oroszországhoz fordulása – váltotta ki az ukrajnai tiltakozásokat, amelyek végül a Janukovics-rendszer bukásához vezettek. A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.

 

Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást, leszögezve azt, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el annak kimenetelét. A NATO-nyilatkozat kitért arra is, hogy a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az egész eljárást. A népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség semmilyen szabad vita lefolytatására – állapította meg az atlanti szövetség. „Az úgynevezett referendum aláássa az ukrajnai válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket” – olvasható a NATO-dokumentumban. A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, beleértve azt, hogy az oroszok szüntessenek be minden katonai tevékenységet Ukrajnában. A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója. A megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán-orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás. Ukrajna – tette hozzá – nem ül fel a provokációknak, és erre utasította haderejét is. Az ukrán fél – derült ki Descsica szavaiból – különböző felszerelésekre tartana igényt, de nem kívánja a NATO katonai jelenlétét az országban.