Holokauszt: Emlékülés a Bundestagban

A nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő emlékülést tartottak hétfőn Berlinben a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 69., és Leningrád – a mai Szentpétervár - felszabadításának 70. évfordulója alkalmából.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy demokratikus kötelesség fellépni a kirekesztés, az idegengyűlölet, az antiszemita bűncselekmények ellen. „Németországban nem tűrhető el az intolerancia” – mondta a Bundestag elnöke.

Kiemelte, hogy a nemzetiszocialista fajideológia nemcsak az európai zsidóság elleni népirtás, a romák, szintik, melegek, fogyatékkal élők, politikai üldözöttek elleni tömeggyilkosságok szellemi kiindulópontja volt, hanem a Kelet-Európa leigázására indított hadjáratnak is. 

Az akkori Leningrád 1941-ben kezdődött, csaknem 900 napos ostromával a német hadsereg, a Wehrmacht elképzelhetetlen mértékű szenvedést okozott a polgári lakosságnak. A háború után ez sokáig nemigen volt ismert, legalábbis Nyugat-Németországban, ahol a hadjárat emlékezetét a sztálingrádi tragédia, a német hadsereg vereségének emléke határozta meg – mondta Norbert Lammert.

Az emlékülésen a hagyományoknak megfelelően a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy szemtanú, túlélő mondott ünnepi beszédet. Ezúttal viszont nem holokauszttúlélő volt a Bundestag vendége, hanem egy 95 éves orosz író, Danyiil Granyin, aki a Vörös Hadsereg önkénteseként védte Leningrádot. 

Az író az ostromlott város hétköznapjairól beszélt. „A halál csendben végezte a dolgát”, és katonák helyett az éhínséget hozta magával. Naponta ezrek haltak éhen. Egy hároméves fiú is az áldozatok között volt, akit az anyja nem temetett el. A holttestből minden nap levágott egy darabot, és azzal táplálta az elhunyt kisgyerek testvérét – mondta Danyiil Granyin.

Joachim Gauck szövetségi elnök az évforduló alkalmából levelet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A Berlinben nyilvánosságra hozott üzenetében hangsúlyozta, hogy „gyásszal és szégyennel” gondol a náci Németország Szovjetunió elleni háborújára. A mai Németország tudatában van a leningrádiak szenvedéséért viselt felelősségnek – tette hozzá. A második világháború mélyen roncsolta a két ország kapcsolatát, ezért különösen értékes a német-orosz megbékélést szolgáló valamennyi lépés – írta Joachim Gauck Vlagyimir Putyinnak.