Miniszterelnöki évértékelője során jelentette be Robert Fico, hogy jövő tavasszal pártja őt indítja a szlovák államfői székért. Egyelőre nem tisztázott, hogy Fico mikor és kinek adja át a kormány vezetését.
Jelöléséről a szlovák kormánypárt elnöksége szerdai ülésén hozta meg a végső döntést. Robert Fico a bejelentést követően, jövőbeni céljait ismertetve azt mondta: szociálisan érzékeny politikát folytató, hazafias elnök szeretne lenni. Hangsúlyozta: a társadalmat nem megosztó, hanem integráló államfőként szeretne tevékenykedni, úgy, hogy az országot annak minden állampolgára, a nemzeti kisebbségek tagjai is otthonuknak érezzék.
A szlovák kormányfő, akit elmondása szerint pártja elnöksége egyhangúlag választott államfőjelöltnek, elmondta: személyes döntésnek a hátterében az állt, hogy kormánya az egyik legerősebb politikai mandátumot élvező kabinet az Európai Unióban. Rámutatott: hiba lenne, ha egy olyan jelölt kerülne az államfői székbe aki „harcolni akarna” a kormánnyal és kerékkötője lenne a három legfőbb közjogi méltóság, az államfő, a törvényhozás elnöke és a kormányfő együttműködésének. Hozzátette: az elnök személyének a legfelsőbb politikában szerzett tapasztalatokkal és kapcsolatokkal kellene rendelkeznie.
Robert Fico jelölésével 15-re emelkedett a jövő tavaszi szlovák államfőválasztásokon indulásukat bejelentő jelöltek száma. A jelöltek sorában több ellenzéki párt által együttesen valamint egyedülállóan indított, valamint néhány független jelölt is van. Az eddig ismert jelöltek közül, a felmérések és a politológusok egybehangzó állítása szerint, Robert Fico kivételével egy sem rendelkezik kiemelkedő támogatással, ennek fő oka, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni közös jelölt indításában.
A jövő tavaszi, sorrendben már negyedik szlovák államfőválasztás pontos időpontja még nem ismert, annak időpontját Pavol Paška házelnök, ígérete szerint még december végéig kihirdeti. Azt azonban már most tudni lehet, hogy a második megbízatási időszakát töltő jelenlegi szlovák államfő, Ivan Gašparovič elnöki mandátuma 2014 júniusában jár le, így az államfőválasztás legkésőbbi lehetséges időpontja 2014 április 12. Egyelőre nem tisztázott, hogy Robert Fico mikor mond le a kormánypártban betöltött elnöki posztjáról, valamint mikor adja át utódjának a kormány vezetését. Ilyen lépés megtételére az aktuális szabályozás egyelőre nem kötelezi, a kabinet vezetését elvben elég lenne megválasztása után átadnia.
Ugyanakkor a pozsonyi sajtó, amely már korábban kész tényként kezelte azt, hogy Robert Fico államfőjelölt lesz, már megkezdte a találgatásokat Robert Fico utódjáról a kormányfői illetve a pártelnöki székben. Ezzel összefüggésben a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti lap szerdán a szlovák kormánypárt szűk vezetéséből származó információkra hivatkozva azt írta: Robert Ficót Pavol Paška a pozsonyi parlament elnöke követi majd a kormányfői székben, pártjának vezetését pedig a jelenlegi kulturális miniszter a párt fő ideológusának tartott Marek Maďarič veszi át.
Öllös László politológus Robert Fico jelöléséről az MTI-nek azt mondta: az annak jele, hogy a kormányfő úgy véli, pártja, s ő maga már elérte népszerűsége csúcsát és mostantól kezdve az már csak „süllyedhet”. Utalt arra, hogy az ország társadalmi és gazdasági életében már kezdtek halmozódni a nehézségek. Hozzátette: ha Robert Ficot államfővé választják, az nem fogja megakadályozni abban, hogy továbbra is befolyásolja pártja és a kormány tevékenységét.
Miroslav Kusý politológus szerint a kormányfő azért várt viszonylag sokáig jelölésének bejelentésével, mert tudatában van a jelöltséggel járó kockázatnak, annak, hogy bár az első kört vélhetően gond nélkül megnyeri, a második körben egyesülhet ellene a jobboldal. Ennek esélye Öllös László szerint kérdéses, mert szerinte a többi, eddig ismert jelölt között nemigen akad olyan személy akire az összes jobboldali választó hajlandó lenne voksolni.
Az államfőválasztáson, az ország történetében először magyar államfőjelölt is indul, a Magyar Közösség Pártja (MKP) által indított Bárdos Gyula személyében, aki a legnagyobb felvidéki magyar kulturális és közéleti szervezet a Csemadok elnöke és egyben az MKP elnökségi tagja is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az EU prioritásáról nyilatkoztak.
Furcsa a magyar fülnek ezt hallani.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
