Steinbrück „elcsaklizhatja” a bizonytalanokat Merkel elől

A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése alapján az SPD országos választói támogatottsága 23 százalékos, ami 1 százalékpontos növekedés a vasárnapi tv-vita előtt végzett utolsó felméréshez képest. A szociáldemokraták remélt koalíciós partnere, a Zöldek 11 százalékon állnak, népszerűségük nem változott a Forsa legutóbbi, előző heti felméréséhez viszonyítva.

A CDU/CSU konzervatív pártszövetség egy pontos visszaeséssel 40 százalékon, a koalíciós társ liberális FDP az egy héttel korábbival megegyezően a parlamenti bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. A Baloldal – amellyel országos szinten egy párt sem hajlandó összefogni – 9 százalékos támogatottsággal bír. Más párt várhatóan nem jut be a parlamentbe a Stern magazin és az RTL televízió megbízásából készült felmérés szerint.

A kormányoldal így 45:34 arányban vezet az SPD–Zöldek páros előtt alig két héttel a szeptember 22-i országos parlamenti választás előtt, és a jelenlegi ellenzéki pártok akkor sem kerülnének kormányra, ha összefognának. Ugyanakkor rendkívül nagy, 30 százalék feletti a választási részvételt biztosra ígérő, de pártpreferenciájukban bizonytalan szavazók aránya. Míg a konzervatívoknak már nincs jelentős tartalékuk, van egy nagyjából 10 milliós tömeg a 61,8 millió választásra jogosult német között, amely 2002-ben még az SPD-re szavazott, de azóta a bizonytalanok táborához tartozik. A tévévitán pedig a bizonytalan szavazók szerint Steinbrück sokkal jobban szerepelt, mint Merkel.

A bizonytalanokat és a volt SPD-szavazókat mozgósíthatja a Bundestag utolsó, keddi vitája is, amely szokatlanul heves volt. A szociáldemokrata szónokok felháborodással reagáltak Merkel egy interjújára, amelyet majd szeptember 16-án sugároz az ARD közszolgálati adó, de már közöltek részleteket belőle. Ebben a kancellár azt mondta: az SPD „teljesen megbízhatatlan” az uniós ügyekben. A magát az európai egység eszméjének híveként meghatározó párt vezetői még szerdán is egy emberként követeltek bocsánatot Merkeltől a sértés miatt, emlékeztetve a kancellárt, hogy a kormány több alkalommal a szociáldemokraták támogatásával vitte keresztül a parlamentben az euróövezeti válságkezelő intézkedéseket. Ezeket a CDU/CSU és az FDP euroszkeptikus szárnya nem volt hajlandó megszavazni – emelték ki az SPD képviselői.

A tévévita és a törvényhozási ciklust záró parlamenti vita együttes hatásaként megváltozott a kampány, végre kidomborodtak a konzervatív-liberális tábor és a baloldal elképzelései közötti különbségek – emelte ki szerdai kommentárjában Donata Riedel, a Handelsblatt parlamenti tudósítója. Világossá váltak az alternatívák: a Merkel és az uniópártok a takarékosságra törekvő, „óvatos modernizálás” hívei, akik nem akarnak újabb terheket rakni a lakosságra és a vállalkozásokra, az euróövezeti válság kezelésében pedig az államháztartási konszolidációra koncentrálnak. Ezzel szemben Steinbrück és pártja a legalacsonyabb fizetésű rétegek helyzetét a minimálbér bevezetésével javítaná, és növelné a gazdagok terheit, hogy nagyszabású állami oktatási és infrastrukturális fejlesztéseket indíthasson, és állami gazdaságösztönző programokat javasol az euróövezet válságba jutott országainak is.

Az uniópártokhoz csatlakozik az FDP, az SPD-hez pedig a Zöldek, és így a táborokba tömörülő pártok „klasszikus választási kampánya” bontakozott ki, vagyis kudarcba fulladt Merkel stratégiája, az úgynevezett „aszimmetrikus demobilizáció”. Ennek lényege a baloldali szavazók eltántorítása a választástól, eszköze pedig a baloldali jellegű ígéretek beemelése a jobboldal programjába, amitől elmosódnak a különbségek a pártok között, és az a benyomás alakul ki, hogy nincs igazi tétje a választásnak – írta a Handelsblatt hírmagyarázója.

Nyugtalaníthatja a konzervatívokat az is, hogy a közvélemény-kutatások és a választási eredmény között rendszerint jelentős az eltérés. A felmérésekben vezető erő általában kevesebb szavazatot kap, míg a lemaradni látszó második az előrejelzésekhez képest jobban szerepel.

A CDU/CSU 2005-ben is nagy előnnyel vezetett a felmérésekben, de végül csupán 1 százalékponttal – 35,2 : 34,2 arányban – végzett a szociáldemokraták előtt, és nagykoalícióra kényszerült velük. A választók nagyjából egyharmada pedig az utolsó héten döntötte el, hogy részt vesz a szavazáson, és hogy melyik pártra szavaz.

A 10 millió volt SPD-szavazó a legnagyobb bizonytalansági tényező – emelte ki Manfred Güllner, a Forsa igazgatója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Ha az SPD csupán 2 millió szavazót mozgósít ebből a 10 millióból, akkor a CDU/CSU rögtön már csak 37 százalékon áll, ami azt jelentheti, hogy ismét a szociáldemokratákkal kényszerül koalícióra, és akár ellenzékbe is szorulhat, mert összejön a többség az SPD-nek és a Zöldeknek – tette hozzá.

A közvélemény-kutatók „soha nem fogják tudni pontosan megmondani, hogy hányan maradnak otthon a választás napján, és hogyan szavaznak a bizonytalan választók” – jelentette ki Gero Neugebauer politológus, a berlini Freie Universität kutatója.