Az uniós alapjogi biztos szerint egyes nyugati miniszterek beavatkozást, illetve plenáris vitát kezdeményeznek, ha egy keleti tagállamban nyomást gyakorolnak egy újságíróra; viszont semmit sem szóltak, amikor az NSA-ügy kapcsán bizonyítékokat kellett megsemmisítenie a The Guardiannek a brit kormány felkérésére, illetve a lap újságírójának élettársát letartóztatták.
Kettős mércét, a keleti tagállamokkal szembeni előítéletet emlegetett egyes nyugati országok részéről a jogállamiság megítélése és a sajtószabadság területén Viviane Reding szerdán, egy brüsszeli panelbeszélgetésen. Azokat az információkat hozta fel példaként, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtésről a brit sajtóban kiszivárogtak.
Az alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős luxemburgi biztos elmondta, hogy tapasztalata szerint ha egy keleti tagállamban nyomást gyakorolnak egy újságíróra, akkor a német, a brit, a francia, a svéd és a finn külügyminiszter izgatott lesz, és a bizottság beavatkozását kéri, az Európai Parlament azonnal plenáris vitát kezdeményez és határozati javaslatot készít, amelyben elítéli a történteket.
„Ezek a miniszterek és képviselők egyetlen egyszer sem telefonáltak, amikor (David) Mirandát letartóztatták a londoni repülőtéren három héttel ezelőtt, vagy amikor a The Guardiannek meg kellett semmisítenie bizonyos bizonyítékokat a brit kormány kérésére” – jelentette ki Reding, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy az európai Bizottságnak nem szabad belesétálnia a „Kelet-ellenes” előítéletek csapdájába a jogállamiságról folyó vitákban.
David Miranda a The Guardian egyik újságírójának, Glenn Greenwaldnak az élettársa. Greenwald volt az, aki a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az NSA által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát augusztusban a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.
Később pedig arra is fény derült: a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a The Guardianre, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A megsemmisítést végül a lap főszerkesztője szerint a GCHQ brit titkosszolgálat ügynökei személyesen felügyelték. Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a The Guardian hosszú történetében.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A lengyel közvélemény válaszokat vár Budapesttől a menedékjog ügyében.
Magyarország a legalacsonyabb áfaréssel rendelkezett a közép-kelet-európai régióban. A La Verità cikke bírálta a progresszív sajtó és politikusok kettős mércéjét az amerikai külpolitikai beavatkozások megítélésében. A pénztárcájukkal szavaztak a magyarok. Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb szerdai hírei.
A lengyel jogállam lebontása után jönne a magyar változat.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Az amerikai elnök már alá is írta a rendeletet.
Kövesse velünk Ön is élőben a Mandiner közvetítését és a miniszterelnök beszédét szombaton 10:00-tól!
